Bazsarózsa

A bazsarózsa a bazsarózsafélék családjába tartozó növénynemzetség. A nemzetség további nevei még a peónia és bazsarózsacserje. Kb. 33 faj Eurázsiában, egy pedig É-Amerikában honos.

A bazsarózsa jellemzői A bazsarózsák egyébként nem közeli rokonaik a rózsáknak, nevükben a rózsa szót az azokéhoz hasonló virágaikról kaphatták. Többségében lombhullató lágy szárú fajok, de vannak cserje termetűek is, ez utóbbiak mind Kínában élnek. A bazsarózsa levelei szórt állásúak, páratlanul szárnyasan összetettek. Termése a hasi oldalon felnyíló tüsző, magja nagy, piros vagy fekete. Virágaik általában magányosan állnak, nagyok, fehér, sárga, rózsaszín, piros vagy lilás színűek. A bazsarózsának nagyon sok fajtája létezik, a hazai kertekben leginkább a tavasszal nyíló pünkösdi rózsa virít. A szabadgyökerű bazsarózsa tövek ültetésének legideálisabb időpontja október és november.

A bazsarózsa a színes virágaival hamar a magyar kertekbe is hamar beférkőzött, persze, nem véletlenül. A bazsarózsa hatalmas fejű, fodrosszirmú virágaik a rózsaszín, a korall, a piros és a citromsárga különböző árnyalataiban pompázhatnak, de a hófehér változatokról sem szabad megfeledkezni. A bazsarózsák általában édes illatot árasztanak magukból, és legtöbbjük meglehetősen sokáig bírja egy vázába vágva, így akár egy üres asztalt, polcot is fel lehet vele dobni.

A bazsarózsa ápolása

A bazsarózsák gondozása meglehetősen egyszerű. Két nagyobb kategóriájukat lehet megkülönböztetni, a lágyszárú és a fás bazsarózsákat. A kertekben és udvarokban leggyakrabban az előbbiekkel találkozhatunk. Ezekhez a növényekhez bárki könnyedén hozzájuthat, szinte minden éghajlatot megtűrnek és megfelelő gondozás mellett akár több mint 100 évig is képesek elélni, így tényleg érdemes termeszteni őket. A bazsarózsák nagyon kedvelik a fényt, ezért naponta legalább 6 óra közvetlen napfényre van szükségük - ezt az ültetéskor mindenképpen vegyük figyelembe! Talaj tekintetében viszont nem túl válogatósak, de a jó vízelvezetés lényeges nekik is, hiszen vízben állva gyökereik rothadásnak indulhatnak. Ássunk egy, a gyökérnél háromszor szélesebb lyukat, majd gazdagítsuk a talajt egy jó adag érett trágyával vagy komposzttal.

Ha a gyökerek túl mélyre kerülnek, a rózsa nem fog tudni rendesen kivirágzani. Mivel a bazsarózsák idővel meglehetősen szélesre képesek megnőni, ezért legalább 1-1 métert hagyj közöttük ültetéskor! A teltvirágú fajták extra karózást igényelnek, hogy a szárak képesek legyenek megtartani a méretes virágok súlyát. A karózást minél előbb végezzük el, hiszen a tavaszi esőzések hamar lenyomhatják az ágyásokat. Ellenőrizzük őket rendszeresen, ha bármilyen fertőzött részt találunk, azonnal távolítsuk el, és ne dobjuk a komposztálóba se!