Az iráni feszültségek és a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság újabb élelmiszer-inflációs hullámot vetítenek előre, miközben európai gazdasági szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a gyümölcs- és zöldségfélék ára akár 30%-kal is megugorhat, ha a helyzet tovább romlik. Bár a geopolitikai figyelem elsősorban az olajszállításokra irányul, a háttérben legalább ilyen súlyos következmények jelentkeznek a globális műtrágyapiacon, amelynek egyik legfontosabb szállítási útvonala éppen a Hormuzi-szoros - írja a Fruitveb.

A műtrágyák globális kereskedelmében már most érezhető, hogy az ellátási láncok ingataggá váltak, és az árak gyors emelkedésnek indultak. A szakértők szerint kedvezőtlen forgatókönyv esetén a műtrágyaárak akár meg is duplázódhatnak, ami a termelők számára jelentős költségnövekedést jelent. A gazdálkodók ilyenkor kénytelenek mérlegelni, mennyi inputanyagot engedhetnek meg maguknak, és a visszafogott felhasználás óhatatlanul a hozamok csökkenéséhez vezet. A frisspiaci ágazat szempontjából ez különösen érzékeny kérdés. A kevesebb műtrágya általában alacsonyabb hozamokat eredményez, miközben a kereslet nem mérséklődik.

A kínálat szűkülése így könnyen árfelhajtó hatást vált ki, amely végiggyűrűzik a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi láncokon, végül pedig a fogyasztók pénztárcáját terheli meg.

Az energiaköltségek további nyomást helyeznek az ágazatra. A műtrágyagyártás erősen energiaigényes folyamat, amely nagymértékben támaszkodik a gáz- és olajpiacokra. A közel-keleti instabilitás miatt emelkedő energiaárak így nemcsak a műtrágyák előállítását drágítják, hanem a teljes mezőgazdasági értékláncot – a vetéstől és öntözéstől kezdve a szállításon át egészen a hűtésig. Európa-szerte egyre több kiskereskedelmi lánc készül fel a várható drágulásra. A beszerzők folyamatosan figyelik az inputköltségek alakulását, hiszen tartós költségnövekedés esetén elkerülhetetlen a fogyasztói árak emelése. A következő hónapokban így a mindennapi friss termékek – zöldségek, gyümölcsök – ára is érezhetően magasabb lehet.

A jelenlegi helyzet azért különösen aggasztó, mert nem pusztán átmeneti áringadozásról van szó. A műtrágyaellátás tartós zavarai késleltetett, de hosszan tartó hatást gyakorolhatnak a mezőgazdasági termelésre. A gazdák mostani döntései a következő termesztési időszakok kínálatát és árait is meghatározzák. Ha a Hormuzi-szoros térségében nem stabilizálódik a helyzet, a globális élelmiszer-gazdaság újabb inflációs időszakkal nézhet szembe, amelyet ezúttal nemcsak az energiaárak, hanem a mezőgazdasági termelés alapjait érintő strukturális problémák is fűtenek.