Most, 2026 őszén kezdjük csak igazán felmérni a károkat. A Magyar Nemzeti Bank és a piaci elemzők szerint a gazdasági bővülés idén 1,8 százalék körül alakulhat, holott ha a mezőgazdaság elérte volna a tavalyi szintet, a növekedés meghaladta volna a 2 százalékot. Az agrárium teljesítménye azonban 15 százalékkal esett vissza, ami önmagában 0,4 százalékpontot faragott le a bruttó hazai termékből.
Ezért tűnt el közel 250 millió köbméter víz a Balatonból: itt az igazság
Az Európai Bizottság adatai is megerősítik, hogy a kontinensen Magyarországot sújtotta leginkább az aszály, így a búza termésmennyisége közel 22, a kukoricáé 51, a repcéé pedig 26 százalékkal maradhat el az elmúlt öt év átlagától.
Bár a hazai terméskiesés drámai, a 2022-es brutális élelmiszer-drágulás valószínűleg nem ismétlődik meg. Mivel Európa más részein enyhébb volt az aszály, az import és az uniós szabadkereskedelmi megállapodások tompítják a hazai áremelkedést. Ugyanakkor az élelmiszer-inflációt két globális tényező továbbra is fűtheti: egyrészt a közel-keleti konfliktus miatt megdrágultak a műtrágya-alapanyagok, másrészt az idei, rendkívül erős El Niño-jelenség világszerte okozhat terméskiesést, aminek árfelhajtó hatása a következő hónapokban gyűrűzhet be a piacokra.
Jól sejtettük: tényleg Magyarországon drágult leginkább az élelmiszer
A tartós csapadékhiány a folyók vízszintjét is drasztikusan apasztotta, ami a gazdaság több területén okozott komoly károkat. A teherszállító hajók csak csökkentett rakománnyal tudtak közlekedni a Dunán, ami jelentősen növelte a fuvardíjakat és lassította az ellátási láncokat. A turizmus is megsínylette a helyzetet, ugyanis a sekély víz miatt az európai piacról érkező szállodahajók több mint fele elmaradt. Sok külföldi turista lemondta az útját, vagy Budapest helyett Bécsbe utazott, ami érzékeny veszteséget jelentett a hazai szállodáknak és vendéglátóhelyeknek.
A vízhiány az energiaellátást sem kímélte. Augusztus elejére a Paksi Atomerőmű termelése a névleges kapacitás alig 11-12 százalékára esett vissza, mivel a hűtést biztosító Duna vízhozama drasztikusan lecsökkent. Bár ez önmagában újabb 0,1 százalékponttal rontotta a GDP-t, az áramárak mégsem lőttek ki, mivel az európai energiarendszerbe integrált magyar hálózat képes volt importból pótolni a hiányt. A helyzet stabilizálása és a további termeléscsökkenés elkerülése érdekében az államnak fizikai gátak építésével kellett beavatkoznia a folyónál, ami mintegy 6,1 milliárd forintba került.
Ezek az események kristálytisztán rámutatnak a klímaváltozás növekvő költségvetési terheire. Az extrém időjárás a gyengébb gazdasági teljesítmény miatt csökkenti az állam adóbevételeit, miközben növeli a kárenyhítésre, mezőgazdasági támogatásokra és infrastrukturális beruházásokra szánt kiadásokat. Erre reagálva a Tisza-kormány a módosított 2026-os költségvetésben már létre is hozott egy 500 milliárd forintos Havária Alapot a váratlan vészhelyzetek kezelésére. Az OECD figyelmeztetése szerint nem egyszeri problémáról van szó, hiszen csak a klímaalkalmazkodáshoz szükséges állami beruházásokra évente a GDP 0,2 százalékát kell majd fordítani.
A 2026-os év megmutatta, hogy a pusztító szárazság és a hőség lassan az új normává válik. Mivel a nemzetközi piacok sem tudnak megvédeni minket minden gazdasági sokktól, a jövőben egy teljesen új, rendszerszintű stratégiára lesz szükség a klímaválság okozta károk mérséklésére.
