A Duna vízszintje Budapesten hétfőn mintegy 10 centiméterre süllyedt, ezzel megdöntve a 2018-ban mért 33 centiméteres korábbi negatív rekordot. A héten újabb hőhullám érheti el Közép- és Kelet-Európát, ami tovább csökkentheti a vízszintet. A folyó medrének kiszáradása a műholdfelvételeken is jól látható, a felvételeken ugyanis a kiszáradt tájak között kanyargó, megfogyatkozott vízfolyások, a felszínre bukkanó hatalmas zátonyok és a kiszáradt mederrészek rajzolódnak ki - írta meg a CNN.
A Duna rekordalacsony vízállása energiaválságot idézett elő Magyarországon. A paksi atomerőmű – amely az ország villamosenergia-termelésének közel felét adja, és hűtővizét a Dunából nyeri – mindössze nagyjából 10 százalékos kapacitással üzemel, miután az alacsony vízszint miatt egyetlen reaktor kivételével az összeset le kellett állítani. Magyar Péter miniszterelnök köszönetet mondott a háztartásoknak és az ipari szereplőknek az esti csúcsidőszakban történő önkéntes fogyasztáscsökkentésért. Romániában a haditengerészet robbantásokkal távolított el sziklákat, hogy a Duna vizét a cernavodai atomerőmű egyetlen működő reaktorához tereljék, miközben az állami vízügyi hatóság ideiglenes gát építését tervezi a folyó egyik ágában.
A Rajna, amely a svájci Alpokból indul és az Északi-tengerbe torkollik, szintén kritikus mélyponton van. A Koblenz közelében lévő kaubi szűkületnél – a folyó egyik legfontosabb hajózási pontján – a vízszint szerdán mintegy 23 centiméterre csökkent, alulmúlva a 2018-as, körülbelül 24 centiméteres korábbi rekordot. A téli alpesi hómennyiség elmaradása, a tartós csapadékhiány, valamint a Rajna vízgyűjtő területét idén sújtó öt különálló hőhullám együttesen vezetett a jelenlegi helyzethez.
A kereskedelmi teherhajók akár 80 százalékkal is kénytelenek csökkenteni rakományukat a zátonyra futás elkerülése érdekében, ami akadozásokat okoz az ellátási láncokban, és jelentősen felhajtja a szállítási költségeket. A Lanxess vegyipari vállalat közölte, hogy egyes rakodási pontok elérhetetlenné váltak, így ahol lehetséges, vasúti és közúti fuvarozásra állnak át. Kölnnél és a német–holland határnál fekvő Lobithnál szintén történelmi mélypontot mértek. A Duna mentén a turizmus is elszenvedi a kiszáradás következményeit, a múlt héten például egy tengerjáró hajó futott zátonyra Bulgáriában, emellett több folyami hajóutat is törölni vagy módosítani kellett.
Európa más nagy folyói is küzdenek a kiszáradással, az olaszországi Pó és a franciaországi Loire egyes szakaszain is rendkívül alacsony a vízállás. A kontinens a Föld leggyorsabban melegedő térsége, a kutatók pedig arra figyelmeztetnek, hogy a mostani rekordok a jövőben rendszeresen megdőlhetnek. Richard Allan, a Readingi Egyetem klímatudósa szerint a felmelegedés folytatódásával a jelenlegi hidrológiai szélsőségek még csak a kezdetet jelentik, a fenntartható vízgazdálkodás pedig egyre nagyobb kihívást jelent majd.
