Az elmúlt napokban ismét hőhullám vonult végig az országon, miközben hónapok óta rendkívül kevés csapadék hullott. A Duna vízszintje folyamatosan csökken, ami egyre több ágazatban okoz fennakadásokat. Az alacsony vízállás miatt akadozik a belvízi áruszállítás, és mostanra biztossá vált, hogy a Paksi Atomerőművet teljesen le kell állítani. A vízszint Százhalombattánál jelenleg mínusz 124 centiméter körül alakul, az előrejelzések pedig további apadást vetítenek előre, mivel a következő két hétben sem várható érdemi csapadék. A hőhullám hatása Európa-szerte érezhető: Franciaországban több erőműben is termeléskorlátozást vezettek be, Közép-Európában pedig mindegyik állam az alacsony vízállás okozta károk kivédésén dolgozik.
Itt az energiakrízis: felszólítást kaptak a magyar műtrágyagyárak
A Paksi Atomerőmű, amely a hazai áramfogyasztás mintegy harmadát fedezi, a nemzetközi szabványoknak megfelelően, biztonságosan üzemel. A jelenlegi extrém időjárás és annak hűtővíz-ellátásra gyakorolt hatása váratlan, ám a létesítmény hűtése egyelőre biztosított, és a rendkívüli helyzetek kezelésére megfelelő intézkedési tervek állnak rendelkezésre. Mínusz 134 centiméteres vízállásnál az utolsó blokkot is le kell kapcsolni, ami kedden vagy szerdán következhet be, jóllehet ezt az időpontot igyekeznek a lehető legtovább kitolni. Magyar Péter elmondása szerint az osztrák és szlovák vízügyi prognózisok alapján elhúzódó leállásra kell számítani, mivel a Duna legalacsonyabb vízszintje augusztusban és szeptemberben várható.
Az erőmű csak akkor tud újra teljes kapacitással üzemelni, ha a vízállás Paksnál meghaladja a mínusz 107 centimétert. Ha a vízszint tovább csökken, mobil szivattyúkkal juttatnak vizet az erőműbe. A protokoll szerint további 10 centiméteres apadásig a beépített rendszer még képes ellátni a hűtést, ezt követően pedig újabb 12 szivattyút állítanak üzembe. A szakemberek hangsúlyozták, hogy nukleáris vészhelyzet még ebben a szélsőséges esetben sem alakulhat ki. Ilyen típusú leállásra Magyarországon még nem volt példa, Romániában ugyanakkor már lezajlott egy hasonló folyamat, amely zökkenőmentesen ment végbe.
Felszólítják a kerttulajdonosokat: korlátozás jön, ha ezt tovább csinálják
A leállás miatt kieső kapacitást a hazai gázerőművek csúcsra járatásával, valamint importból kell pótolni. A gáztüzelésű erőművek esetében nincs további tartalék, a Dunamenti Erőmű visszakapcsolásával azonban a kapacitások maximálisan kihasználhatók lesznek. Magyar Péter kiemelte, hogy a MAVIR a napokban akár 4000 megawattot meghaladó villamosenergia-importra is rászorulhat, miközben a kritikus órákban szinte minden szomszédos országból vásárol áramot az ország. A kormány nem számol azzal, hogy a megnövekedett áramimport miatt emelkednének a lakossági tarifák. A cél az, hogy a behozatalt a lehető legolcsóbban és a legrövidebb ideig tartsák fenn, aminek érdekében több lehetséges megoldást is vizsgálnak.
A megnövekedett importigény és a szűkös kapacitások miatt a kormánynak a nagyfogyasztók együttműködésére is szüksége van. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium már levélben tájékoztatta az évi 50 gigawattóránál több energiát felhasználó vállalatokat a kialakult helyzetről. A miniszterelnök több gyárat és ipari létesítményt is felsorolt, amelyek már tettek felajánlásokat. A cégek eddig 5 és 40 százalék közötti önkéntes korlátozást vállaltak, a kormány azonban összesen 400-600 megawattos megtakarítást vár az ipari szereplőktől, különösen a hétfői, keddi és szerdai csúcsidőszakokban, 17 és 22 óra között.
Nincs mese: tényleg leállítják a jégkármérséklő rendszert
Kiemelték, hogy a fogyasztás eddigi visszafogása is érezhető eredményt hozott, hiszen az energiaigény a vártnál 151 megawattal alacsonyabban alakult. Ebből a MÁV teherfuvarozása mintegy 90 megawattot, a Mol fogyasztása pedig több mint 150 megawattot tesz ki. Amennyiben az import nem bizonyul elegendőnek, a MAVIR életbe lépteti a rotációs korlátozási tervet, és célzottan zárhat ki nagyfogyasztókat az ellátásból. Magyar Péter leszögezte, hogy teljes áramszünet, azaz blackout még nem volt Magyarországon, és ezt a forgatókönyvet most is el tudják kerülni.
Az elhúzódó hősokk és az épületek átmelegedése miatt tartós energetikai krízishelyzetre kell számítani, ami komoly terhet ró a költségvetésre is. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy az eddig becsült 50 milliárd forintos kiesés csupán egy nagyon konzervatív kalkuláció, amely kizárólag az elsődleges hatásokat veszi figyelembe. A büdzsé méretéhez képest ez az összeg ugyan önmagában nem számít kiugró tételnek, a kormány a fejlemények tükrében folyamatosan újraszámolja a pénzügyi hatásokat.
Jön az újabb áremelés? Durván drágulhat ez az élelmiszer a boltokban
A miniszterelnök szerint a Paksra vonatkozó szabályok szigorítása helyett a döntéshozóknak korábban kellett volna felelősségteljes lépéseket tenniük. Rámutatott, hogy amikor bekérték az előző kormány krízisterveit, nem láttak megnyugtató forgatókönyveket. Mint mondta, a klímaváltozás hatásainak negligálása, az elmaradt energia- és vízgazdálkodási hálózatfejlesztések, valamint a tisztán orosz technológiára épülő energiafüggőség együttesen vezettek a jelenlegi helyzethez. Külön kiemelte az előző kormányzat felelősségét a szélenergia és a tárolói kapacitások fejlesztésének elhanyagolása miatt.
A jövőbeli ellátásbiztonság és a költségek csökkentése érdekében a kormány egy több forrásra támaszkodó, diverzifikált energiamix kialakításán dolgozik. A paksi bővítési projektről nem mondanak le, hiszen a szélerőművek önmagukban nem képesek kiváltani egy alapterhelést biztosító nukleáris létesítményt, azonban a beruházást teljes körűen felülvizsgálják, a paksi szivattyú-beruházást pedig igyekeznek felgyorsítani. Mivel a probléma tartós megoldásához szükséges alkatrészek várhatóan 2030 előtt nem érkeznek meg, óriási beruházásokat indítanak a megújuló energiaforrások terén, hogy függetlenítsék a hazai ellátást a Duna vízállásától és az orosz importtól.
Hogyan lehet kezelni a takarmányhiányt a kiskérődző ágazatban?
A szerdai kormánydöntés értelmében újra épülhetnek szélerőművek, a tervek szerint 2030-ig 4000 megawatt kapacitást telepítenek, amelyből az első 1000 megawattra már ki is írták a pályázatot. Ezzel párhuzamosan kiemelt prioritást kap az energiahálózat-fejlesztés és az energiatárolók létesítése is. Az uniós források bevonásával felgyorsított engedélyezési folyamatok révén a tárolói kapacitást 2027-ig 700 megawattra, később pedig 3000 megawattra kívánják növelni, ami összességében a paksi erőmű termelésének dupláját kitevő fejlesztést jelent.
