Amint a miniszter fogalmazott, az idei rendkívüli aszály miatt sok gazdálkodóban merül fel a kérdés, hogy a rendszernek lehet-e szerepe a csapadékhiányban. A tárcavezető emlékeztetett: petíciók indultak, amit több tízezren írtak alá, az agrártársadalomban kialakult közbeszédből pedig kiderült, hogy a gazdák között nincs teljes egyetértés. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Agrárközgazdasági Intézet tudományos módszertana alapján országosan reprezentatív felmérést készített 5 ezer gazdálkodó megkérdezésével. A felmérés megyénként és növénykultúránként is reprezentatív képet ad a gazdálkodók véleményéről. Bóna Szabolcs közölte:
Az eredmény egyértelmű. Országosan a megkérdezett gazdák 66,1 százaléka a JÉGER rendszer működésének szüneteltetése mellett, 24,5 százaléka pedig a működés fenntartása mellett foglalt állást. Ugyanakkor fontos, hogy a megyei eredmények jelentős eltéréseket mutatnak. A Dunántúl több térségében a gazdák többsége továbbra is bízik a rendszerben. Vas megyében a megkérdezettek 65,5 százaléka, Somogyban 55,7 százaléka, Baranya megyében 52 százaléka, Zalában pedig 50,5 százaléka bízik a Jégerben. Én azt ígértem, hogy tiszteletben tartjuk a gazdák akaratát. Ezért felkértem a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát, hogy azokban a megyékben, ahol a többség a szüneteltetés mellett foglalt állást, a rendszert ne indítsák be. Ahol pedig a gazdák többsége a JÉGER működése mellett döntött, a rendszer továbbra is működjön. Ugyanakkor azokban a megyékben is, ahol a rendszer tovább működik, változtatunk az üzemeltetés feltételein. Eddig már 50-60 százalékos jégeső-valószínűség esetén is elrendelhető volt a generátorok indítása. A gazdák jelzéseit figyelembe véve mostantól a JÉGER csak akkor kapcsol be, ha a Hungaromet előrejelzése legalább 80 százalékos valószínűséggel jelzi a jégesőt. Ez azt jelenti, hogy a rendszer kizárólag a legindokoltabb esetekben lép működésbe.
A miniszter hangsúlyozta, hogy ez nem tudományos döntés arról, hogy a rendszer okoz-e aszályt vagy sem, mint mondta, erre a kérdésre a tudomány adhat választ. Emlékeztetett: független tudományos testület vizsgálja meg a rendszer működését, annak környezeti és mezőgazdasági hatásait.
Bár minden megyét nem nevesített megszólalásában a miniszter, az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium (AEM) Facebook-oldalán közzétett infografika egyértelműen jelzi, hogy az ország agrártársadalma túlzás nélkül kettészakadt.
A JÉGER támogatottsága az Alföldön valódi mélyponton van.
Hajdú-Bihar megyében 8,4, Békés megyében pedig mindössze 4,9 százalék támogatja a jégkármérséklő további működtetését, ám a többi alföldi megyében sem éri el a pártolók aránya a 25 százalékot (sőt, ezt a szinten csak Bács-Kiskun megyében közelíti meg). Nem sokkal jobb a helyzet Tolna és Fejér megyében sem, itt is 30 százalék alatt marad a rendszer támogatottsága, de nincsenek meggyőződve a rendszer hatékonyságáról az észak-magyarországi gazdák sem.
Ezzel szemben a Dunántúl nagy részén, különösen a tájegység nyugati és déli részén a gazdák többsége támogatja a rendszer működtetését. Itt tehát, legalább 80 százalékos valószínűség esetén továbbra is működni fog a rendszer.
