MÁR CSAK 2 HÉT! AZ AGRÁRSZAKMA VEZETŐI SIÓFOKON TALÁLKOZNAK!
December 2–3-án ismét megrendezik a Portfolio Agrárszektor Konferenciát, a hazai agrárium egyik legnagyobb és legrangosabb szakmai csúcstalálkozóját, ahol a mezőgazdaság és az élelmiszeripar legfontosabb kihívásai, támogatási lehetőségei és jövőbeli kilátásai kerülnek fókuszba.
A rendezvény előadói között lesz Elli Tsiforou, a Copa-Cogeca főtitkára, Gert-Jan Oplaat, az AVEC elnöke, Nemes Imre, a Nébih elnöke, Harsányi Zsolt, az AXIÁL tulajdonos-ügyvezetője és Ádám János, a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója.
Ne maradjon le az év egyik legfontosabb agrárszakmai eseményéről!
A november 20-ig tartó konferencián a Régiók Európai Bizottsága (CoR) hivatalos delegációval vesz részt, amelynek tagja Kiss Attila, a Hajdú-Bihar Vármegyei Közgyűlés képviselője is. A testület álláspontja szerint a nemzetközi politikai ígéretek önmagukban nem elegendők, mivel a klímacélok eléréséhez szükséges intézkedések 70-80 százaléka helyi és regionális szinten valósul meg. Kiss Attila a helyszínen kiemelte, hogy a klímaváltozás már most komoly kihívások elé állítja a magyar gazdálkodókat és a helyi közösségeket. Ahhoz, hogy a mezőgazdaság és a vállalkozások alkalmazkodni tudjanak a megváltozott körülményekhez, folyamatos és biztonságos energiaellátásra, valamint a kor követelményeinek megfelelő fejlesztésekre van szükség, mindvégig szem előtt tartva az ott élők érdekeit és kulturális örökségét.
A delegációt vezető Kosztasz Bakojannisz athéni városi tanácsos rámutatott, hogy a mostani klímacsúcsnak a tényleges megvalósításról kell szólnia. A testület egyik legfontosabb követelése, hogy a helyi és regionális hatóságok egyszerűbben, kiszámíthatóbban és közvetlenebbül férhessenek hozzá a nemzetközi klímafinanszírozási forrásokhoz. Magyarország számára ez a törekvés azért kulcsfontosságú, mert a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás – például az épületek energetikai korszerűsítése, a csapadékvíz megtartása vagy a hőhullámok elleni védekezés – jelentős részben helyi döntéseket és települési beruházásokat igényel. A közvetlen forráshoz jutás azonban egyelőre csak tárgyalási cél.
A COP31 másik hangsúlyos témája az energetikai átállás felgyorsítása. A globális törekvések között szerepel a villamosenergia-hálózatok fejlesztése és az épületek energiaigényének drasztikus csökkentése. Bár ezek nem jelentenek azonnali, új kötelezettségeket, az energiaellátás kiszámíthatósága és az új technológiák finanszírozása a magyar gazdaság versenyképessége szempontjából is meghatározó. A háttérben éles uniós viták is húzódnak, miután az EU tagállamai idén márciusban fogadták el azt a célkitűzést, amely 2040-re 90 százalékos kibocsátáscsökkentést ír elő. Ezt a megállapodást Magyarország több régiós országgal együtt ellenezte. A létrejött kompromisszum végül rugalmasságot biztosít, így a célok egy része karbonkreditekkel is teljesíthető, az épületeket és a közlekedést érintő új uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS2) indulását pedig 2028-ra halasztották.
Az egyre szélsőségesebb időjárás hazánkban is egyértelműen érezteti hatását, hiszen az aszályok a mezőgazdasági terméshozamokat veszélyeztetik, a tartós hőhullámok pedig az egészségügyi ellátórendszert és a városi infrastruktúrát terhelik meg. Az idei klímacsúcs legfőbb kérdése éppen ezért az, sikerül-e a nemzetközi vállalásokhoz olyan finanszírozási megoldásokat rendelni, amelyek ténylegesen segítik a hazai önkormányzatokat és vállalkozásokat a klímaváltozás elleni védekezésben.












