A Debreceni Egyetem multidiszciplináris tudásbázisára építve keres választ a klímaváltozás és a vízhiány okozta kihívásokra.
Bár Magyarország távol fekszik a tengerektől, a hazai vízgazdálkodás jövője nem választható el a világóceánokban zajló folyamatoktól.
A klímaváltozás egyik legsúlyosabb hazai következménye a tájak fokozódó kiszáradása, különösen a Homokhátság és a Tisza-völgy térségében.
Itt van minden, amit a A „Vizet a tájba!” programról tudnia kell a gazdálkodóknak.
Az ország területén már 27 helyszínen zajlik holtágak ökológiai vízpótlása, természetvédelmi területek vízellátása.
Kutatók szerint a vizes élőhelyek helyreállításával alkalmazkodhat az Alföld az aszályhoz.
Az esőzések megtöltötték a Mecsekerdő Zrt. szakemberei által kialakított vízmegtartó erdei tókákat.
Az egyre kiszámíthatatlanabbá váló időjárás miatt megnőtt az esőkertek szerepe a fenntartható csapadékvíz-gazdálkodásban.
Az utóbbi években egyre gyakoribbak a hosszabb aszályos időszakok és az intenzív, rövid idő alatt végbemenő csapadékesemények.
A modern vízgazdálkodási szemléletben kulcsszerepet kell kapnia a növények párologtatásának.
A kérdésre Karakai Tamás, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője válaszolt.
Az előrejelzések és a szakértők szerint egyre gyakrabban lesznek aszályos évek a Kárpát-medencében.
Pusztán öntözéssel már nem állítható meg az Alföld egyre súlyosabb aszályhelyzet.
Az aszály leküzdésére kialakított duzzasztóműveknek lehetnek pozitív és negatív hatásai is.
Mit tehet Magyarország?
A szegedi kutatók eredményei új fejezetet nyithatnak az aszály elleni küzdelemben.
Magyar Péter miniszterelnök Marispusztán egyeztetett az aszályhelyzet megoldási lehetőségeiről.
Az új vidék- és településfejlesztési miniszter a parlamenti bizottság előtt beszél, mutatjuk, miket mondott a szakember.
Bóna Szabolcs szerint hallgatni kell a szakmára a jövőben - nagy változások jöhetnek az áfában, a földtulajdonban, az aszálykezelésben és az ellátási láncokban is.
A Balaton vízháztartása az elmúlt években egyre érzékenyebben reagál az éghajlatváltozás hatásaira.
Tizenöttel több hőhullámos nap jöhet, ami a szarvasmarha-ágazatot is súlyosan fenyegeti.
A kérődzők metánkibocsátása gyakran kerül a klímaviták középpontjába, de van megoldás.
2025-ben a friss kajszi importja - elsősorban Spanyolországból - 23 százalékkal, 2,72 ezer tonnára nőtt, miközben az export 88 százalékkal, 205,6 tonnára csökkent.
Az elmúlt időszakban jelentős árcsökkenés volt megfigyelhető a magyar boltokban a tejtermékeknél.
Az agrártermelés kapcsán kimondottan torz és káros kommunikációs gyakorlat alakult ki az elmúlt években.
KWS repcehibridek: piacvezető stabilitás, modern genetika és kiemelkedő terméseredmények 2026-ban is.
Reng Zoltán: hosszú távú gondolkodás nélkül nincs versenyképes agrárium
