A Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központ célja Magyarország agroökológiai feltételeinek megfelelő fajtákhoz igazodó termesztéstechnológia (műtrágya-igény, talajművelés, vetőmagnorma, növényvédelem stb.) termőhelyspecifikus meghatározása és kiterjesztése hasonlóan szélsőséges agroökológiai feltételekkel bíró országok adekvát területeire.

A Központ feladata többek között a klímaváltozás hatásainak felmérése, a tendenciák meghatározása, az aszály és az aszálykárok mértékének számszerűsítése, mezőgazdasági szempontú aszályindexek kidolgozása. A mezőgazdasági hasznosítású talajok víz- és anyagforgalmának liziméteres vizsgálata, különös tekintettel a talaj nedvességtartalmának és szerves szénkészletének megőrzésére, gyarapítására. A klimatikus eredetű növényi stressz (aszály, hő, UV-sugárzás) mérséklési lehetőségeinek kidolgozása, különös tekintettel a talaj- és növénykondicionálásra.

Gyuricza Csaba köszöntőjében kiemelte, hogy ez a mai nap nemcsak Karcag, hanem az egész magyar agrárium számára kiemelkedő jelentőséggel bír. Mint mondta,

egy olyan intézmény jön most létre, amely tudományos hátterével és gyakorlati orientációjával képes lesz választ adni azokra a kihívásokra, amelyekkel a magyar mezőgazdaság ma és a jövőben szembe kell, hogy nézzen. Az éghajlat kihívásaira a tudomány adja a legjobb választ - és mi itt a Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központban készek vagyunk felelni.

Fazekas Sándor országgyűlési képviselő az esemény kapcsán elmondta, hogy egy megújulásnak lehetnek a szemtanúi a magyyarok, hiszen egy újabb fejezet nyílik az intézet történetében, új profillal új kihívásoknak kell megfelelni. A magyar mezőgazdaság és agrárkutatás szempontjából is egy nagyon jelentős esemény a mai, hiszen jelenleg nincs ilyen intézet hazánkban, pedig a természeti anomáliák indokolnák ezt. A politikus hozzátette, hogy

azok a kihívások, amelyekkel a nagykunsági tájon kellett szembenéznie a régi embereknek, most az egész Kárpát-medencét érintik. Ugyanakkor itt van a legrégebbi gazdálkodói tapasztalat, ezért ilyen viszonyok között is megfelelően kell termelni, ennek alapja pedig a kutatás.

F. Kovács Sándor országgyűlési képviselő elmondta, hogy az itt dolgozó gazdáknak kétszeresen vagy háromszorosan többet kellett dolgozni ugyanannyi sikerért, mint az ország más területein gazdálkodóknak. A parlamenti képviselő beszélt arról is, hogy most is kemény munkával kell reagálni az új kihívásokra. A Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központ olyan időpontban jött létre, amikor valami megváltozott a mezőgazdaságban, az emberek gondolkodásában. A vízzel tudatosan kell gazdálkodni, úgy, mintha egy vagyontárgy lenne.

Mindent meg kell tennünk a lehetséges megoldások keresése érdekében, nem magunk, hanem unokáink miatt

- tette hozzá.

Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára az átadó ünnepségen kiemelte, hogy történelmi pillanatban jön létre a kutatóközpont, hiszen fel kell készíteni a gazdálkodókat az elkövetkezendő időszak kihívásaira. A vizekkel való felelős gazdálkodás elérte a politikai döntéshozatal olyan érzékenységét, ahol már nemcsak fontos döntéseket kell meghozni, hanem erőforrásokat is biztosítani kell. Mint mondta, a magyar kormány ehhez minden támogatást megad a gazdákat képviselő szervezeteknek és a gazdáknak is, eredményeket ugyanis csak ilyen összehangolt a cselekvéssel lehet elérni.