Az egyre szárazabbá váló éghajlat miatt az egyik legfontosabb kihívást a víz helyben tartása jelenti. Az erdészek a lehulló csapadékot és a vízfolyásokat természetes építőanyagokból készült gátakkal, vízterelőkkel és rőzsefonatokkal lassítják vagy duzzasztják fel. A Majki erdészkerületben például három hegylábi forrás medrének megtisztításával és gátak építésével a korábbi néhány centiméteres vízállást közel félméteresre növelték, állandó ivó- és dagonyázóhelyet biztosítva az erdei vadaknak. A beavatkozásokat kiterjedt mérések alapozzák meg, hiszen a korábbi évek – például a 2023-as esztendő – tapasztalatai is megmutatták, hogy a csapadék egyenetlen eloszlása miatt még a bőséges esőzések ellenére is aszályosak maradhatnak bizonyos területek - jelentette a Vérteserdő.

A megváltozott körülmények a ritka növény- és állatfajokat is veszélyeztetik. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködve a szakemberek fizikai védelemmel, például bekerítéssel óvják az olyan jégkorszaki maradványnövényeket, mint a medvefül-kankalin vagy a rendkívül ritka kőhányási berkenye utolsó megmaradt, friss hajtásait. Bár ezek a beavatkozások területileg kicsik, magának a fajnak a fennmaradása múlik rajtuk. Hasonlóan kiemelt szerepet kap a madárvédelem, amelynek központja a több mint húsz éve Natura 2000-es területként működő Agostyáni Arborétum. Itt odúkihelyezéssel, téli etetéssel és folyamatos megfigyeléssel segítik az eddig regisztrált több tucat költőfajt, miközben a lakosságot madárgyűrűzési programokon keresztül vonják be a természetvédelembe.

A felmelegedés és a szárazság kedvez az idegenhonos, invazív fajok terjedésének, valamint növeli az erdőtüzek kockázatát is. A tatai Öreg-tó partján az erdészet célzottan irtja az invazív növényeket, és átalakítja az erdőszerkezetet, hogy megőrizze a tó körüli kiterjedt zöldgyűrű egészségét. Ezzel párhuzamosan a Dél-Vértesben tudatos fakiválasztással és telepítéssel csökkentik a tüzek kialakulásának esélyét. Ez a természetes megelőző módszer nemcsak az erdei ökoszisztémát védi, hanem a környező települések biztonságát is garantálja. Ezek a helyi szinten kidolgozott, folyamatosan bővülő és egymással szorosan összefüggő lépések jól mutatják, hogy a jelenlegi klímahelyzetben az erdőgazdálkodás messze túlmutat a fák gondozásán, hiszen a teljes ökoszisztéma komplex, hosszú távú fenntartását jelenti.