Magyar Péter miniszterelnök hétfőn jelentette be, hogy átfogó vízmegtartási programot indít a kormány, 172 milliárd forinttal többet költünk 2027-ben a vízmegtartás mellett az ivóvízellátásra, a szennyvízkezelésre, az árvízvédelemre és a szélesebb értelemben vett környezetvédelemre. A többéves program mintegy 400 ezer hektárnyi mezőgazdasági terület vízbiztonságát szeretnék érezhetően javítani. Itt tehát egy négyéves programról van szó. Mikor látszanak majd az első eredmények?

Ez egy olyan program, ami most indul, és igyekszünk, amennyire csak lehet, minél gyorsabban haladni. A 400 ezer hektáros vállalás, ha minden jól megy, akkor a ciklus végére valósul meg, hiszen ez valóban egy négyéves program.

Közzétette Magyar Péter a Tisza tervét: ez vár a magyarokra 2027-től

Vízmegtartási program indul, vége az árrésstopnak, módosul a cégautóadó.

Ebből a jövő nyárra látszódhat már valami? Tehát amikor esetleg a következő aszállyal nézünk szembe, a 400 ezer hektár egy részénél már látható lesz a változás?

Igen, az első eredmények már láthatóak lesznek jövő nyáron.

Az intézkedéscsomag része, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság, ahol csak lehetséges, folyamatosan vizet tart a csatornákban - ez egy olyan fontos lépés, amellyel már el tudunk indulni. Problémát jelent ugyanakkor, hogy a jelenlegi helyzetben a folyók vízhozama is eléggé gyér, pedig onnan tudjuk biztosítani a szükséges vízmennyiséget. A másik fontos lépés, hogy a remélhetőleg érkező csapadék nyomán a vizek helyben tartását szeretnénk ösztönözni.

Ehhez be fogunk vezetni egy vízprémiumot, ami arra fogja ösztönözni a gazdálkodókat, hogy ne vezessék le a vizet a területekről, hanem ott tartsák. Ez egy elég komplex intézkedéscsomag lesz, amit majd ismertetni fogunk, hogy ne csak egy szám legyen a bejelentés, hanem konkrét lépésekről is beszámoljunk később.

A vízprémiumot úgy kell elképzelni, hogy nemzeti támogatással jutalmazzák azt, aki adott esetben elárasztja a földjeit, vagy ha valamilyen oknál fogva belvíz alakulna ki, akkor azt a vizet ott tartja?

Így van. Ha a csapadék miatt vizes lesz a terület, és azt a nedvességet megtartják, azt jutalmazni fogja a rendszer. Most már szerencsére működik az a térinformatikai rendszer, amivel nyomon lehet követni, hogy melyik területen van víz és milyen mennyiségben. Tehát van az intézkedés mögött egy rendszerfejlesztés is.

A vízprémium azt fogja ösztönözni, hogy ahol a víz meg tud maradni, ott a gazdálkodó, ha lehet, minél hosszabb ideig tartsa is meg azt.

A tervek között szerepel 1000 kilométernyi önkormányzati, és még plusz 3000 kilométernyi kisebb csatorna felújítása és üzemeltetése, amelyek a fő vízügyi rendszereket kötik össze a termőföldekkel. Ilyen ígéretek voltak korábban is – a közmunkásokkal akarták a gazzal benőtt csatornákat megtisztíttatni, de ebből nem lett semmi. Most ki fogja elvégezni ezt a munkát?

Ehhez kell a szakmai irányítás, emellett lesz lehetősége részt venni benne többeknek is, akár maguknak a gazdálkodóknak is. Mi mindenkinek a munkájára számítunk. A rendszert minél gyorsabban ki kívánjuk alakítani, hogy legyen egy konkrét megrendelő, aki a forrással rendelkezik, a végrehajtásba pedig szeretnénk minél többeket bevonni. Nekem több gazdafórumon felajánlották a gazdálkodók, akik eszközállománnyal is rendelkeznek, hogy nagyon szívesen részt vesznek ezeknek a rendszereknek a rendbetételében.

Van benne ugyanakkor egy nagyon komoly szakmai munka is, hiszen a magyarországi rendszerek nagy része egyirányú, tehát vízelvezetésre van kitalálva, és ezeket a rendszereket vízmegtartásra kell átalakítani, átállítani, aminek beruházási igényei is lesznek.

Amiben gyorsan tudunk előrelépést elérni, azok az egyszerűbb beruházások. A másik, hogy el kell indulniuk azoknak az engedélyeztetéseknek és tervezéseknek, amelyek a vízmegtartást fogják segíteni – ez viszont egy viszonylag lassú folyamat.

Bóna Szabolcs: el kell fogadni, hogy nagy változásokra van szükség

Át kell gondolni a termékpályákat és a gazdák felelősségét is - az új miniszter az Agrárszektornak adta az első nagy interjút.

A miniszterelnök tegnap egyértelművé tette, hogy megszűnik az árrésstop is - ezt valóban régóta igényelték a hazai mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmai szervezetek. Hogyan értékelhető ez a lépés?

Azt gondolom, hogy ez egy olyan lépés volt, amire már rendkívül nagy szükség volt. Csak halkan jegyzem meg, hogy volt egy polctükör Magyarországon elég hosszú ideig, majd egyszer csak kivezették. A rossz nyelvek, illetve az utolsó adatok szerint azért, mert ezeknek a piactorzító intézkedéseknek a bevezetését követően a magyar élelmiszerek látványosan kiszorultak a polcokról.

Úgy gondolom, szükséges volt ennek az intézkedésnek a kivezetése. Annyi helyről kaptuk folyamatosan az igényt – főleg az élelmiszer-termékpályáról, a gazdálkodók és a kisboltok részéről, akiket teljesen ellehetetlenített ez a rendszer –, hogy lépni kellett. Ez a rendszer a vásárlóközönséget egy az egyben beterelte a multinacionális láncok irányába, úgyhogy el kellett törölni ezt a piactorzítást.

Azt gondolom, hogy itt volt a történelmi lehetőség rá. Az élelmiszer tekintetében tulajdonképpen nem infláció van, hanem folyamatosan árcsökkenés: nagyon sok termékkör jelenleg olcsóbb, mint egy évvel korábban volt. Ha pedig meg lehet lépni ezt a lépést anélkül, hogy komolyabb inflációs nyomást látnánk, akkor annak most jött el az ideje.

Megszólalt Magyar Péter: ez lehet a sorsa az árréstopnak

Meg kell fontolni a kamarákkal, az élelmiszer-üzletláncokkal együttműködve az árréstop kivezetését.

Nagy port kavart a jövő évi szabályok tekintetében a vagyonadó bejelentése. Többen azt kritizálták, hogy ez érinthet olyan agrárvállalkozásokat, ahol az egymilliárd forint viszonylag gyorsan összejön, de nem luxusról van szó, hanem mezőgazdasági gépekről, állattartó telepről, egyéb termelőeszközökről. Nem érinti kedvezőtlenül az agráriumot a vagyonadó bevezetése?

Az agráriumra gyakorolt hatásról az AKI segítségével már végeztettünk számításokat, és ezek alapján az jött vissza, hogy nagyságrendileg az agrárszereplők 1 százalékát sem fogja elérni az érintettek száma. Elképzelhető, hogy többeknek fel kell majd értékeltetniük a vagyonukat, és ez több embert fog érinteni, mint az 1 százalék, ténylegesen azonban a vagyonadó vagy nem fogja őket érinteni, vagy csak nagyon kis mértékben.

Van egy elég komoly félreértés arra vonatkozólag, hogyan működik a számítás, fontos ugyanis hangsúlyozni, hogy a vagyonadót csak az 1 milliárd forint fölötti vagyonrészre kell fizetni. Az első kalkulációk szerint a társas vállalkozások vagy cégek közül Magyarországon ezres nagyságrend lesz, aki ebben érintett lehet, de ha valaki megnézi a mögöttük lévő tulajdonosi szerkezetet, nem biztos, hogy minden esetben fognak vagyonadót fizetni. A vagyonadó mértékét a legtöbb esetben ezeknél sem kell több tízmillióra becsülni cégenként, hanem kisebb összegekről beszélünk.

Megszólaltak az agrármilliárdosok: nincsenek elragadtatva a vagyonadótól

Ha már mindenképpen fizetni kell, egészségügyre, romákra és az elesettekre költenék a pénzt.

Az egyéni vállalkozók és az egyéni gazdálkodók esetében 500 alatt van azoknak a száma, akik a kalkulációk szerint érintettek lesznek, és itt néhány százezer forintos adófizetési kötelezettségről beszélünk – feltéve, hogy ez a működő cégben lévő vagyon. Aki viszont azzal is kalkulál, hogy esetlegesen mennyi egyéb ingatlanja van, ami a vagyonadó részét képezi, és mondjuk lakásbérbeadással is foglalkozik, annál figyelembe kell venni, hogy egy bérbeadott lakásnál a bérleti díjakból már bőven fedezhető a vagyonadó-fizetési kötelezettség.

Az a véleményem, hogy ez egy olyan intézkedés, ami teljesen rendben van, a mértéke is rendben van, és nem kér senkitől túlzott társadalmi felelősségvállalást, csak megfelelő mértéket azoktól, akik egyébként társadalmilag jobb pozícióban vannak, és ennek az adófizetésnek meg tudnak felelni.

A miniszteri jövedelem közügy, a többi magánügy. Ugyanakkor adódik a kérdés, hogy Bóna Szabolcs, mint agrárvállalkozó érintett-e a vagyonadó kérdésében, és ha igen, milyen érzésekkel fizeti azt be?

Nagyon szívesen fogom fizetni, amennyiben érintett leszek benne. Meg kell várni a kalkulációkat. Inkább a családom lesz érintett benne, de azt a mértéket, amit ez alapján fizetni kell, nagyon szívesen fogjuk fizetni, és nem leszünk túlzottan érintettek.

Éppen emiatt mondom, hogy ha valaki ezt helyesen értelmezi és értékeli, akkor rá fog jönni: meglesznek a kalkulátorok, és ki fog derülni, kinek milyen fizetési kötelezettsége keletkezik. Azt kell érteni, hogy a magyar agrártársadalom nagy része a saját tehetségéből tudott vagyont szerezni, amihez viszont hiteleket is igénybe vett. Ha ezt megnézzük, akkor nagyon hamar érthető és értékelhető, miért nem kell neki majd adót fizetnie.

Azt gondolom, hogy ennek a dolognak jelenleg nagyobb a füstje, mint a lángja. Legyenek meg a számítások, augusztusig kell beadni a bevallásokat, és ha elindul a folyamat, akkor szerintem mindenki meg fog nyugodni.

A tegnapi miniszterelnöki beszédből ugyanakkor kimaradt egy fontos pont, amelyet az agrárágazat minden bizonnyal várt: a zöldség-gyümölcs, valamint esetleg más termékkörök áfacsökkentése. Erről tegnap nem volt szó. Van-e ezzel kapcsolatban bármilyen információ, amire a termelők várhatnak?

Jelenleg úgy néz ki – és ezt egy héttel ezelőtt a parlamentben is elmondtam –, hogy az a költségvetési helyzet, amit megörököltünk, nem egészen az volt, amire számítottunk. Ennek megfelelően sajnos vannak olyan intézkedések, amiket nem abban az ütemben tudunk bevezetni, mint ahogyan azt eredetileg szerettük volna.

Sajnos a zöldség-gyümölcs, az egészséges élelmiszerek áfája is ebbe a körbe tartozik.

Úgy gondoljuk azonban, hogy a jövedelemhelyzet, azon belül is a nyugdíjasok helyzetének kezelése sokkal fontosabb volt jelenleg, és ez a beavatkozás már nem volt halasztható. A reményem az, hogy a fogyasztásban ezek az intézkedések majd láthatóak lesznek. Természetesen szeretnénk a zöldség-gyümölcsöt és az egészséges élelmiszereket priorizálni, de ez jelenleg még nem volt megléphető.