A hazai halértékesítés gerincét a MA-HAL és a Magyar Országos Horgász Szövetséggel (MOHOSZ) között fennlevő szoros együttműködés adja. Bár a horgászpiac igényei folyamatosan változnak, és egyre nagyobb a kereslet a ragadozó halak, valamint a keszegfélék iránt, a MA-HAL álláspontja a pontytermelés kapcsán szilárd. Egyetértenek a kísérő halfajok arányának növelésével, de szakmai alapon ragaszkodnak ahhoz, hogy a ponty dominanciáját és a korábban megszokott értékesítési volument megőrizzék, vagy akár növeljék. A jövőbeli pontos termelési tervek megismerése érdekében a szervezet hamarosan átfogó felmérést fog végezni a tagjai körében.

A jövőben egy szabályozottabb, átláthatóbb és minden termelő számára igazságos értékesítési rendszert szeretnének kialakítani. Ennek kapcsán az elnök tisztázta, hogy a MA-HAL törvényes felhatalmazással rendelkezik az ágazati árstratégia kidolgozására. Ez a tevékenység nem a piaci verseny korlátozását, hanem a termelők biztonságát és a piac kiszámíthatóságát szolgálja.

A piaci kérdések mellett az egyre súlyosabb aszály és vízhiány is komoly kihívást jelent, a helyzet pedig odáig fajult, hogy a gazdaságok már a korábbi éveknél kevesebb halat mernek telepíteni. Az elnök a közelmúltban parlamenti bizottságokkal egyeztetett a probléma kezeléséről. Álláspontja szerint a vízgazdálkodásnak három alappillérre kell épülnie. A rendelkezésre álló vízből minél többet kell a halastavakban betározni, ezt a komplex ökológiai, élelmezési és klímavédelmi értéket el kell ismerni, a lecsapolt vizet pedig az országhatáron belül kell tartani.

A vízmegtartás egyik leghatékonyabb módja, ha a gazdaságok megújuló energiára támaszkodva visszaforgatják a vizet a saját tavaikba. Amikor pedig elkerülhetetlen a vízeresztés, a haltermelőknek egyfajta integrátorként kell fellépniük, és egyeztetniük kell a vízüggyel, az erdészetekkel, a nemzeti parkokkal, valamint az önkormányzatokkal, hogy az elfolyó víz a környezetükben a lehető legjobban hasznosuljon.

Puskás Nándor határozottan elutasította azt a felvetést, amely díjak vagy adók kivetésével kényszerítené víztakarékosságra a termelőket. Ezt szakmailag megalapozatlannak és egy aszály sújtotta ágazat esetében végzetes lépésnek nevezte. Kiemelte, hogy a rendszer elején, a víz betározásánál nem takarékoskodni kell, hanem épp az a cél, hogy a gazdaságok minél több vizet fogadjanak be. Takarékoskodni a folyamat legvégén, az elengedett vízzel szükséges.

Az elnök jelezte, hogy az ágazat érdekérvényesítése gőzerővel zajlik. Az agrártárca teljes támogatását élvezik, és a napokban a magyar-román vízdiplomáciai egyeztetéseken is képviselik a hazai haltermelők érdekeit.