Az Agrárszektor őszi árpáról szóló szektorkörképében Németh Tamás, a Certis Belchim szakmai vezetője, Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, Perczel Péter, az Isterra Közép-Európa Kft. cégvezetője és Mihály Róbert, a Gabonakutató Nonprofit Kft. kalászos gabona nemesítési osztályvezetője beszélt arról, hogy hogyan változhat a következő szezonban az őszi árpa vetésterülete, mi alapján választanak vetőmagot a termelők és mennyire tudatosak a szükséges növényvédelmi kezelések terén.

Németh Tamás (Certis Belchim): Az időjárási szélsőségek nem feltétlenül növelik a védekezések számát, de átalakítják azok jellegét és időzítését

Az elmúlt évek aszályos és szélsőséges időjárása nemcsak az ország vetésterületét tette hektikussá, hanem jelentősen befolyásolta az őszi árpa növényvédelmi gyakorlatát is, emiatt a gazdáknak az eddigi stratégiák újragondolására van szükségük. Az időjárási szélsőségek persze nem feltétlenül növelik a védekezések számát, azok jellegét és időzítését viszont átalakítják, hiszen az időjárás változása a kórokozók és a kártevők megjelenésére, valamint a növények stressztűrő képességére is hatással van. Emellett arra is oda kell figyelni, hogy a száraz és aszályos periódusok hossza szintén kedvezőtlenül hat az őszi árpa fejlődésére – mondta el az Agrárszektornak Németh Tamás, a Certis Belchim szakmai vezetője.

Az eddig átlagosnak mondott tél hiánya számos korábban kialakított stratégiát megváltoztatott. A melegebb telek hatására számos kártevő, például a gabonafutrinka és a levéltetvek is felszaporodtak, és ellenük intenzívebb és célzottabb védekezés válik szükségessé. Szintén a meleg telek hatására a T2-T3 gyomnövények korábban csíráznak, így a tavaszi gyomirtások időpontja is korábbi időpontra tevődik át

– magyarázta Németh Tamás, majd hozzátette: a szárazságstressz ellen különböző biostimulátorok, illetve a legújabb irányt képviselő fitoszterolok használata is kezd elterjedni és egyre inkább szerves részévé válik az őszi árpa termesztéstechnológiájának. A gyakorlati tapasztalatok azt is mutatják, hogy a termelők időről időre elkövetnek visszatérő hibákat az őszi árpa növényvédelme során, ugyanakkor egyre több helyen jelennek meg a jógyakorlatok is, különösen a tudatos, okszerű szemlélet terjedésével.

Ez szorosan kapcsolódik az előrejelzésekhez és a területen elvégzett felderítésekhez, melyek révén a kezelések jobban időzíthetőek, illetve célozottabban kiválaszthatjuk a felhasználni kívánt hatóanyagokat. Az is fontos, hogy a tudatos gazdálkodók csak akkor védekeznek, amikor erre szükség van, hiszen ezzel a költségeket is hatékonyan tudják csökkenteni. Ám ahogy a helyes időzítés jó gyakorlat számos gazdaságban, sajnos még mindig a rosszul kiválasztott kezelési időpontot látom a leggyakoribb hibának.

Holott a gyomok, kórokozók és kártevők elleni tudatos növényvédelmi védekezés jelentős hozam- és jövedelmezőségi előnyt is jelenthet az őszi árpa termesztésében.

Nem célszerű számszerűsíteni az eltéréseket a kezelt és kezeletlen állomány között, de a különbség jelentős lehet, ami szoros összefüggésben van a fertőzési, kártételi nyomástól, az évjárattól, a fajta érzékenységétől, a termesztéstechnológiától és a védekezés szakszerűségétől is. Példaként említeném meg a gyomirtás hatását: egy ősszel szakszerűen és időben elvégzett gyomirtás esetében az őszi árpa zavartalanul tud fejlődni, mert nincs konkurencia a tápanyagokért, fényért, vízért. Ebben a kritikus időszakban, amikor lényegében eldől a termés, az őszi árpa zavartalanul tud fejlődni, így az eredmény egy egészségesebb, jobban elbokrosodott állomány lehet.

Ez vár itthon a magyar búzára: nincs mese, lépni kell

Korábban a magyar búza kiválónak számított, ma azonban a hazai termés döntő része már csak a kommersz kategóriába esik.

Petőházi Tamás (GOSZ): Az őszi árpa vetésterülete 50 ezer hektárral is nőhet

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke az Agrárszektornak arról beszélt, hogy az idei évben 275 ezer hektáron összesen 1 584 000 tonna őszi árpa termett, ami hektáronként átlagosan 5,7 tonnás hozamot jelent. Elmondása alapján a vetésterület esetében akár 50 ezer hektáros bővülésre is lehet számítani, a fejlődést ugyanakkor visszafogja az, hogy exportra csak Olaszországba keresik.

Petőházi Tamást arról a trendről is kérdeztük, amely szerint a szélsőséges időjárási események, a csapadék egyenetlen eloszlása, a hőhullámok gyakorisága, valamint az évről évre változó kórokozó- és kártevőnyomás mind-mind olyan kihívások, amelyek alapjaiban befolyásolják a termesztési stratégiákat és ezzel együtt megahtározhatják a fajtaválasztás szempontjait is. Ám ahogy a szakember elmondta, a fajtaválsztás egyéni termelői döntés.

Nem lehet általánosságban azt mondani, hogy ez vagy az lesz az új irány; a termelők a talaj- és mikroklíma-adottságaikat figyelembe véve választanak a vetőmagok közül.

Váltanak a magyar gazdák: már egyre többen termelnek ilyen növényt

A klasszikus évszakok ideje lejárt, el kell felejteni a korábban megszokott fajtákat.

Perczel Péter (Isterra Közép-Európa Kft.): A melegedő klíma még késő októberi vírusfertőzést is lehetővé tesz

Az Agrárszektornak Perczel Péter, az Isterra Közép-Európa Kft. cégvezetője is beszélt arról, hogy az őszi árpa vetésterülete a tavalyihoz viszonyítva biztosan emelkedni fog, a növekedés mértéke pedig akár 10-12 százalékos is lehet. Mint a szakember kiemelte, a korábbi évekhez hasonlóan az idei betakarítás is azt az eredményt hozta, hogy az őszi árpa termésátlaga meghaladta a búzáét, sőt a termény ára is emelkedett az egy évvel ezelőtti állapothoz képest. 

Ezek alapján nem meglepő, hogy több termelő is gondolkodik az őszi árpában, amelyet a két fő tavaszi kultúrától, azaz a kukoricától és a napraforgótól való elfordulás is tovább segít.

Perczel Péter az Agrárszektornak arról is beszélt, hogy milyen újdonságok vannak az őszi árpa vetőmagok piacán. Mint a szakember elmondta, ezen a téren talán a legfontosabb dolog a valamilyen formájú vírusrezisztenciával rendelkező fajták és hibridek részarányának növekedése. A melegedő klíma ugyanis még késő októberi vírusfertőzést is lehetővé tesz, ami ellen egy rezisztens fajta a legjobb és legolcsóbb megoldás.

Egyre több gazda érzi és látja az igényt a legnagyobb gazdasági kárt okozó őszi vírusbetegség elleni genetikai védelemre. Ezek az új fajták lehetővé teszik a korábbi (optimális) idejű vetést anélkül, hogy jelentősebb rovarölőszer felhasználással legyen csak védhető a legoptimálisabb időben vetett állomány még egy melegebb ősz esetén is. A fajták mellett hibridek is elérhetők a hazai piacon, szélesítve a gazdák választási lehetőségeit. Ezen kívül természetesen fontos szempont a termőképesség, a szárerősség, a jó/magas hektolitertömeg és betegség-ellenállóság. Egyéb kalászosokhoz hasonlóan a tápanyag- és vízhasznosító képesség is előtérbe kerül, hiszen a vegetációs időszakban lehulló (sajnos egyre csökkenő) csapadék hasznosítása fontos, ez ráadásul nagy hatással van a tápanyagfelvételre is. 

Ahogy Perczel Péter elmondta, minden évben érkeznek újabb és jobb jelöltek, hiszen a nemesítés folyamatosan zajlik; az idei ősszel tesztelendő új fajtajelölteket több évvel ezelőtt indították el a keresztezést követően.

Szinte minden nemesítőháznál széles genetikai alapok állnak rendelkezésre, melyek eredményei a gazdák igényeinek jobban megfelelő fajták. Vannak és lesznek egyre magasabb hozammal rendelkező fajták megfelelő fizikai és beltartalmi paraméterekkel és újabb genetikailag kódolt betegség ellenállósággal.

Túl sok a kérdőjel: ez a növény lehet a magyar termelők mentőöve?

Gyökeresen átalakuló viszonyok között kell talpon maradnia a növénytermesztésnek, a búza lehet az aduász itthon.

Mihály Róbert (Gabonakutató Nonprofit Kft.): Az összeomló kukoricatermesztés miatt a termelők szívesebben mennek biztosra

Az Agrárszektornak Mihály Róbert, a Gabonakutató Nonprofit Kft. kalászos gabona nemesítési osztályvezetője arról beszélt, hogy az idei év drámai hőhullámai és jelentős aszálya a korán lekerülő árpákat sokkal kevéssé érintette, mint a tavaszi vetésű takarmánynövény kultúrákat, az árpa tehát korai jellegénél fogva elkerülte a katasztrófát. Emiatt a termésátlag sok helyen nem csak elérte, de meg is haladta a 7-9 tonnát hektáronként, és bár az árpa piaci ára szerényebb, ez a fajta termésbiztonság jó alapot ad a gazdálkodóknak a legkorábban jelentkező bevételhez.

Mint a szakember kiemelte, az utóbbi években összeomló kukoricatermesztés miatt a termelők szívesebben mennek biztosra, ezek a tényezők tehát mind közrejátszottak abban, hogy a kereslet idén jelentősen megnövekedett a fémzárolt őszi árpa vetőmag iránt. Az egyre inkább kiszámíthatatlan termesztési körülmények mellett ugyanakkor folyamatosan változnak a fajtaválasztás szempontjai is.

 A szemminőség például korábban szinte egyáltalán nem számított, a sörárpát leszámítva, az utóbbi években ugyanakkor a hektolitertömeg és a fehérjetaralom stabilan határérték feletti értéke meghatározóvá vált. A vírusrezisztens árpa is felkeltette a gazdák érdeklődését, de a nemesítés még nem szolgált kielégítő, teljes körű megoldással ezen a téren. Vannak ugyan árpa sárga törpülés vírus ellenálló fajták, de egy korán vetett, fertőzött táblában egy-egy növényegyedben akár öt-hat különböző vírus is kimutatható. A régebben megszokott korai vetés elkerülésével azonban hatékonyabban léphetünk fel a vírusok ellen

– mondta el az Agrárszektornak Mihály Róbert, majd hozzátette: az extrém szárazságtűrő genotípusok sem hódítottak még teret a fajtaválasztékban, mert amikor nincs jelentős aszály, ezek bizony rendre csak a középmezőnyben végeznek.

Egy érdekes trend is terjed a termelők körében, melynek eredményeként az ősszel vetett tavaszi (sör)árpa az utóbbi évek teleit többnyire jó eredménnyel élte túl és meglepően jó eredményeket nyújtott. A cégek azonan csak most merik először ajánlani a tavasziak őszi vetését. Ennek oka, hogy a tavaszi vetésű kalászos gabona az utóbbi időben nagyon rizikós vállalkozás, másrészt egyre kisebb kockázat tavaszi gabonáink téli kifagyása. Márpedig ha a gabona nem fagy ki, a termésbiztonság jelentősen megnő.

Mihály Róbert az Agrárszektornak arról is beszélt, hogy a nemesítő cégek rendszeresen jelentkeznek új, perspektivikus fajtákkal, melyek az egyre nagyobb termés ígérete mellett magukban hordozzák a folyamatosan változó klímához és növénykórtani kihívásokhoz való alkalmazkodást.

A folyamatos termésversenyben azok az új fajták érvényesülnek leginkább, amelyekben a gazdák nem csalódnak az első kipróbálás során, és nincsenek olyan hiányosságaik, amelyekkel nagyot bukhatnak egy váratlan időjárási jelenség vagy egy kórtani járvány során. Ez talán fontosabb, mint az esetenként összejövő rekordtermés.