Legyen Ön is Extra Early Bird | Agrárszektor 2025 konferencia
Szerezze meg jegyét most még Extra Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, az év egyik legrangosabb agrárszakmai eseményére.
A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.
2012 óta őstermelőként, majd 2014-től családi gazdaság vezetőjeként gazdálkodom Jászszentandráson. Eleinte 15 hektáron kezdtem, mára azonban már 110 hektáron gazdálkodom – kezdte történetét Gonda László. Mint mondta, a cukorrépa szeretete valamikor 2010-2011 körül indult számára, amikor a Jászapáti 2000 MG Zrt.-nél növénytermesztési ágazatvezetőként dolgozott. Néhány év után megörökölte a cukorrépa-ágazatot, 2015-től pedig a KWS cukorrépa- és kalászos divízió szaktanácsadójaként dolgozott. A növény iránti elköteleződése odáig vezetett, hogy növényorvos diplomamunkáját is ebből írta a Debreceni Egyetemen, ahol a témája a cukorrépa általános gyomszabályozása és egy akkoriban újnak számító gyomirtási technológia bemutatása volt.
Nyugodt szívvel mondhatom, hogy európai és világszinten is piacvezető KWS-hibridekkel dolgozunk. Olyan gyomirtószer-toleráns hibrideket választunk, mint például a napraforgó esetében a Clearfield-technológia. Ezt úgy kell elképzelni a cukorrépánál is, hogy már egy-két gyomirtással tisztán tartható az állomány. Nem GMO technológiáról van szó – ezt nagyon fontos kihangsúlyozni! Úgynevezett „Conviso”-hibrideket használunk, ez a gyomirtás szempontjából egy gyűjtőnév. Kezdetben csak kisebb területen termesztettünk cukorrépát, takarmá- nyozási és vadetetési céllal, ma azonban már a Magyar Cukor Zrt.-vel is szerződésben állunk. Már az üknagyapám is cukorrépa-termelő volt, igaz ő még Selypre szerződött legutóbbi feljegyzéseink szerint 1951-52-ben
– emelte ki Gonda László.
Speciális technológiát nem alkalmaznak, de előnyben részesítik a forgatás nélküli, lazításos vagy gruberes talajelőkészítést és évek óta használnak tarlóbontó baktériumokat is. A cukorrépát kalászos elővetemény után szokták vetni. A kalászos kultúrák tarlóin könnyebb a nehezen irtható évelő gyomnövények számát visszaszorítani. A szalmát a kombájnnal szétfújatják, majd tarlóbontó baktériumkészítményt permeteznek rá, majd ezt bedolgozzák tarlóhántással. Ezután – ha az időjárás engedi – még nyáron vagy ősz elején meglazítják a talajt 40–45 cm mélyen. Ha kijönnek még évelő gyomok – pl. mezei aszat, aprószulák vagy akár napraforgó árvakelés – ezeket totális gyomirtással kezelik.
Tavasszal szintén használnak talajoltó baktériumokat, amelyek segítenek az aszály enyhítésében, a nyári gyökérrothadás és a talajból fertőző gombák elleni védekezésben. Náluk például a Macrophomina phaseolina nevű gomba okoz számottevő gazdasági kárt, ami a répatest rothadását idézi elő.
Ha a rothadás aránya 5% vagy annál több, akkor a répából nem lehet megfelelő mennyiségű cukrot kinyerni, és ez megnehezíti a feldolgozást, valamint a répa átvételét is elutasíthatja. Ezekre az időjárási anomáliákra, talajból fertőző gombákra próbálunk mikrobiológiai készítményekkel reagálni
– mutatott rá Gonda László.
Ezenfelül – bár általános technológiát követnek – ahol tudnak, egy-két évvel a cukorrépavetés előtt istállótrágyát is bedolgoznak a területbe, a lehetőségeikhez mérten. Mivel forgatás nélkül termelnek, fontos számukra, hogy megtalálják az ehhez illeszkedő technológiákat.
Próbálkozunk az ún. no-till módszerrel is: van egy olyan területünk, ami jövőre már a negyedik évét kezdi meg ebben az átállási rendszerben. Itt semmilyen talajmunkát nem végzünk – csak vetés, ápolási munkák, betakarítás. A szármaradványokat nem dolgozzuk vissza, hanem takarónövényt vetünk vagy az őszi kultúrát közvetlenül elvetjük. Ez egy különlegesebb irány, de még csak a területeink kisebb részét érinti. A forgatás nélküli technológia már több mint tíz éve működik nálunk. A cél, hogy teljesen átálljunk a no-till rendszerre – ez egy irány, amelybe szeretnénk beilleszteni a cukorrépát is, de egyelőre még nem látjuk pontosan, hogyan.
Gonda László kitért arra is, hogy minden intézkedésük gyakorlatilag azt célozza, hogy megóvják a talajéletet, és növeljék a szervesanyag- és humusztartalmat, hiszen ezeknek óriási szerepe van a vízmegőrzésben. Használják a mikrobiológiai készítményeket, és ha tudnak, öntöznek is – bár nincsenek folyóvizeik, csak régen fúrt kútjaik, amelyekből nehéz kinyerni a vizet, és a vízhozam sem nagy.
A cukorrépa jól bírja az egy-két hónapos csapadékhiányos időszakokat. Tavaly is ilyen évünk volt: a gyökérzet megerősödött, mélyre hatolt (a főgyö- kér akár 1–1,5 méterre is), a hajszálgyökerek pedig még mélyebb rétegeket is elértek. Így a növény átvészelte a nyarat. Ilyen évben persze csúcstermésre nem számíthatunk, de közepes, 50–60 tonnás hozamot így is el tudunk érni évi 400–500 mm csapadék mellett. A tavalyi aszályos évben, miután hosszabb ideig bent tartottuk a répát, és az őszi csapadékot is hasznosította, 40–45 tonnás eredményt hozott, ami nem kiugró, de elfogadható – főleg, hogy termeléshez kötött támogatást is kapunk, mivel a cukorgyárnak szállítunk.
Hozzátette, a cukorrépa kiváló elővetemény, ami jól beilleszthető a vetésforgóba és jó hatással van a talajra. A gabona–gabona–napraforgó–kukorica vetésforgó gyakorlatilag nem nyújt biodiverzitást. A cukorrépa ezzel szemben nagyon jó a vadgazdálkodás szempontjából is, hiszen hosszú ideig táplálékot nyújt az állatoknak. Ráadásul a korábban népszerű repce szinte teljesen eltűnt a környékről. Vadászvizsgára készül, így ezeket a szempontokat is figyelembe veszi.
Kiemelte azt is, hogy egy minimális területet meghagynak vadetetési célra. A vadásztársaságok számára a kora őszi és késő téli időszakban biztosítaniuk kell a lédús, energiadús takarmányt, és a cukorrépa kiváló erre. A nagyobb fagyokban sem fagy meg, minimális takarással is jól bírja, míg az alma, törköly, siló – ahogy havazik vagy lehűl az idő – már nem igazán alkalmas a vadak etetésére.
A piac helyzetéről úgy vélekedett. hogy a kaposvári cukorgyár monopolhelyzetben van, ami soha nem jó. Az árak évek óta alacsonyak, ma már nem fix áron szerződnek, hanem cukorárkövető elszámolást alkalmaznak, ami sokszor a termelő számára kedvezőtlen. A cukortartalmak gyakran gyengék, és az EU-s cukorpiaci árak sem mindig kedvezőek. Így nem túl vonzó a termesztés, de a termeléshez kötött támogatással együtt mégis sokan választják. Míg 2017-ben közel 19 ezer hektár volt a termőterület, 2022-re 9 ezer hektárra esett vissza, tavaly pedig 16 ezer hektár fölé futott fel. A 9 ezer hektár alatti szint már veszélyezteti a gyár működését.
Én alternatív növényként továbbra is látok benne lehetőséget, főleg kisgazdaságok számára. Fontos lenne, hogy a gyár a legtöbb cukorrépára a feldolgozóüzem 100–150 kilométeres körzeté- ben szerződjön. Jelenleg vannak olyan régiók – például Tiszavasvári környéke –, ahonnan 400 kilométerről szállítják vasúton a répát, ami szerintem nem lehet gazdaságos a jelen logisztikai költségek mellett. Minden nehézség ellenére úgy gondolom, a cukorrépa egy túlélő növény, ha nem egycsatornás az értékesítés
– mondta Gonda László, majd hozzátette: az idei év nagyon rossznak mutatkozik. Bár szépen indult, jó tőszámot sikerült kialakítani és időben sikerült gyomszabályozni, a májusi esők elkerülték őket. Május-júniusban nem történt meg a sorzáródás, ami kulcsfontosságú lenne a gyomok elnyomásában. Emiatt a területek nem tiszták, gyakran gyomosabbak.
Ettől függetlenül még bízunk abban, hogy a nyár második felében záporok, zivatarok érkeznek és a cukorrépa „összeszedi magát”. Mi a legutolsó, novemberi szállítási etapra szerződtünk, így minél tovább tudjuk benntartani a földben, annál jobban nőhet. Az őszi esők viszont ronthatják a cukortartalmat. Meglátjuk, hogyan alakul, egyelő- re nem túl reményteli a helyzet, mert a növényeink nagyon küszködnek
– zárta szavait Gonda László.