Egy energiaitalban 9,5, a kólában 9, a „dobozos” tejeskávéban pedig több mint 7 kockacukornyi cukor van.
Az elmúlt két esztendőben tapasztalt fellendülést követően 2024-ben ismét rossz éve volt a magyar cukorágazatnak.
Elkezdődött a cukorrépa-feldolgozási kampány a Magyar Cukor Zrt. kaposvári gyárában
A hazai árufuvarozó vasúttársaság megkezdte a cukorrépa beszállítását Kaposvárra
A növényt így is alig 14 ezer hektáron termesztik csak hazánkban, hektáronként 60 tonnát.
Ma egyetlen cukorgyár működik itthon, Kaposváron, ez látja el a hazai keresletet és termel exportra - támogatás nélkül már nem éri meg a cukorrépa termesztése.
A szakszervezetek legalább 500 traktort és 2000 termelőt várnak a Párizs környéki tüntetésekre.
Az árstopok megszüntetése után akár kétszeresére is drágulhat a cukor Magyarországon.
Nehéz helyzetben vannak a magyarországi cukorrépa-termesztők, miközben óriási lehetőségek rejlenek az ágazatban.
Elkezdődött a cukorrépa-feldolgozás a Magyar Cukor Zrt-nél, és több, a hazai cukorgyártást fellendítő projekt is elindult már.
Miért nincsen elegendő cukor a hazai boltokban?
Mi lesz a cukorgyár sorsa?
12 éves mélyponton a brazil cukorexport
Korai még temetni ezt a kultúrát
Elkezdődött a kiszámolós játék.
Még megvannak a cukorsilók, amelyek felszámolásáért pénzt vettünk fel a cukorreform idején.
Európa legnagyobb kristálycukor-gyártójának elege van az alacsony cukorárból
Pislákoló fény az alagút végén
Az uniós szabályok elhárulásával újra cukorgyárak nyílhatnak Magyarországon
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.