Madaras Zoltán, a kutatóintézet elnöke azt mondta: mintegy 50 partnert, köztük oltványtermelőt, szaporítóanyag-előállítót, törzsültetvény-telepítőt keresnek meg, a várhatóan augusztusban létrejövő megállapodásokból évi 3-5 millió forint bevételt várnak. A szervezet közleményében utalt rá, a szőlő szaporítóanyagok előállításáról, minősítéséről és forgalomba hozataláról szóló hatályos jogszabály rögzíti, hogy a termelőnek törzsültetvény létesítésekor telepítési engedélyt, fajtafenntartói hozzájárulást kell kérnie a fajtafenntartótól, azaz a szőlészeti kutatóintézettől, amellyel egyúttal szerződni is köteles.

Az elmúlt években csak a jogszabály első részében foglaltak történtek meg, a szerződéskötések elmaradtak - mutatott rá a kutatóintézet, jelezve, ezen szeretnének változtatni. Kitértek rá, a kutatóintézet az eddig elmaradt jogdíjak megfizetése érdekében korábban felvette kapcsolatot az Agrárminisztériummal, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal, a Baranya Vármegyei Kormányhivatallal és a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetségével.

Az egyeztetések már zajlanak, de a folyamat hosszadalmas, a kutatóintézet ezért döntött úgy, hogy a napokban felkeresi partnereit, egyenként szerződik velük, így zökkenőmentes lesz a pécsi fajtákból a következő évre tervezett oltvány-előállítás - tették hozzá. Az intézet azt ajánlja partnereinek, hogy a fajtafenntartásért oltványonként maximum 5 forint többletköltséget építsenek be az árba. Ez egy átlagos, 500 forintos oltvány esetében 1%-os árnövekedést jelent. Ez az összeg a nyugat-európai fajtafenntartói hozzájárulás mértékéhez képest nagyságrendekkel kisebb, de számukra így is hatalmas segítség - közölték.

Kiemelték, a PTE SZBKI-hez már több mint 80 államilag minősített szőlőfajta és klón köthető, idén 22 új csemegeszőlő fajtajelölt állami minősítésre irányuló bejelentését indították el. Folyamatosan dolgoznak új fajták nemesítésén, klónszelekcióján olyan perspektivikus fajták esetében, mint a kékfrankos, az olaszrizling, a furmint és a rezisztens fajták közé tartozó Jázmin - jegyezték meg.

A Pécsi Tudományegyetem korábban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a kutatóintézet 1949-ben jött létre, a kutatást, az oktatást és a szaktanácsadást mintegy 30 hektár szőlőültetvény, egy 300 éves 1600 négyzetméter alapterületű pince és akkreditált laboratóriuma szolgálja. A ma szőlőnemesítéssel, genetikai, szőlőtermesztés-technológiai és borászati kutatásokkal is foglalkozó intézet több mint 1800 tételből álló szőlőfajta-gyűjteménye - amelyben számos szőlőhungarikum található - a világ hatodik, Európa második legnagyobb szőlőgénbankja - mutattak rá. Hangsúlyozták: Magyarországon egyedül Pécsen folyik világszínvonalú rezisztencianemesítés, amelynek célja a környezettudatos, fenntarthatóbb szőlő- és borágazat megteremtése, megerősítése.