A Washingtoni Állami Egyetem szaporodásbiológiai szakembere, Jon Oatley és kollégái a DNS szerkesztésére alkalmas CRISPR-Cas9 technikát, vagyis a molekuláris ollót alkalmazva iktatták ki - sertéseknél, kecskéknél és szarvasmarháknál - a hímek termékenységében kulcsszerepet játszó egyik gént a még embrionális állapotban lévő állatoknál, amelyekből később a "bérapák" fejlődtek, írta meg a 444.hu a BBC információi alapján.
A hímek sterilen születtek, majd miután donorállatoktól származó őssejteket ültettek a heréikbe, elkezdtek ondót termelni. A kutatók szerint az eljárás segíthetne a gazdáknak, hogy egészségesebb és termékenyebb állatokat neveljenek kevesebb víz, takarmány és antibiotikum felhasználásával. A tudósok elmondták, így a világ távoli vidékein élő tenyésztőknek is jobb hozzáférése lenne a legjobb állatoktól származó genetikai anyagokhoz, ami segítené a precíziós állattenyésztést.
- mondta Jon Oatley.
A kutatók hangsúlyozták, hogy az általuk használt génszerkesztési eljárással kizárólag olyan változás idézhető elő, amely természetes módon is előfordul egy adott fajon belül. A jelenlegi szabályozás szerint azonban génszerkesztett apaállatokat sehol a világon nem lehet hasznosítani a táplálékláncban.
