Az új fajtákat nem GMO-technológiával, hanem a CRISPR-Cas alapú génszerkesztési módszerrel nemesítették indiai kutatók.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
Komoly előrelépést tett Kína a génmódosított és génszerkesztett növényfajták engedélyezése terén.
Az új génszerkesztési technikák (NGT-k) páratlan pontosságot kínálnak a növények genetikai állományának módosításában, és a mezőgazdasági gyakorlat forradalmasítását ígérik.
Az ATK kutatójának részvételével megjelent nemzetközi tanulmány a CRISP/Cas génszerkesztő rendszerrel kapcsolatos kihívásokat tekinti át és elemzi.
A szakértők szerint az Európai Unió élelmiszer-biztonsága is függ az új GMO szabályozástól.
Apró szálka nélküli széleskárászfélét tenyésztettek ki kínai biológusok.
-20210929.jpg)
Engedélyezi génszerkesztett haszonnövények kifejlesztését a brit kormány.
Az eljárással egészségesebb és jobb húsminőségű állatokat lehetne tenyészteni.
Kevesebb transz-zsírral, hosszabb eltarthatósággal
Génszerkesztett csirkén dolgoznak brit kutatók.
A gyökérzöldségek nemcsak rendkívül táplálóak, de a konyhában is sokoldalúan felhasználhatók.
Ha néhány dologra odafigyelünk, sok hibát elkerülhetünk, amiért hálásak lesznek a növények is.
2025 augusztusában a magyar gazdák 22,7 százalékkal több traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Korábban a magyar búza kiválónak számított, ma azonban a hazai termés döntő része már csak a kommersz kategóriába esik.
2025-ben lesz tizenegyedik éve, hogy a siófoki Portfolio Agrárszektor Konferencián kiosztjuk a Portfolio Agrárdíjakat.
Egy veteményeskerttől sokkal többet kaphatunk, mint a szendvicsekre kerülő friss uborka, paprika vagy paradicsom.
