Most dől el, mi GMO és mi nem az

Most dől el, mi GMO és mi nem az

Szászi Zoltán
Az EU-ban zajló vita az új géntechnológiák használatáról nyáron tovább folytatódott a Bizottság új tervezetével, ami kivezetné őket a GMO szabályozás alól. Most a spanyol tanácsi elnökség egyik központi témája, hogy Európa utat nyisson-e az NGT-k előtt.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

A spanyol EU tanácsi elnökség részeként szeptember 5-én szervezett informális miniszteri megbeszélésen olyan központi európai agrárkérdések kerültek terítékre, mint a klímaváltozás, az élelmiszerbiztonság, fenntarthatóság és versenyképesség. Emellett központi témaként szerepeltek az új géntechnológiák is, amiket angol nevük alapján (New Genomic Techniques) kollektíven NGT-nek hívnak.

Európa és a GMO-k

Az NGT-k kérdésköre 2010-es években került napirendre és az EU közösségében, illetve a tagállamok között ezek mélyen megosztó új irányzatot jelentenek az agrártechnológiák új generációjának részeként. Az EU következetesen GMO-szkeptikus, ami egyrészt mélyen gyökerezik a fenntarthatóságról és a zöld technológiák veszélyeiről alkotott európai paradigmában, másfelől az eu-s jogrendszerben, aminek GMO-regulációja két évtizedre nyúlik vissza. Ez a nemzetközi jogi vállalásokban is visszaköszön, ugyanis az EU 170 ENSZ-ország mellett részese a Cartagena Jegyzőkönyvnek, (Cartagena Protocol on Biosafety), ami 2003-ban lépett életbe. Közismerten ezen a téren az EU álláspontja homlokegyenest szembemegy például az Egyesült Államok szemléletével a génmódosításról a mezőgazdaságban.

Azonban az európai gondolkodásban néhány éve elmozdulás van a génmódosítás kérdéskörében. Ennek része az is, hogy az utóbbi években egyre inkább előtérbe került az NGT-k kérdésköre, amik az Európai Bíróság 2018-as határozata alapján konzekvensen a GMO-k közé tartoznak. Ez azonban ilyen formában nem igaz, mert alapvetően GMO alatt általában a transzgén-átvitelen alapuló génmódisításra gondolunk. Ez idegen géneknek a genomba beépítését jelenti, például a globálisan a biotechnológiában széles körben használt CRISPR technológiával, amivel jelenleg amerikai kutatók próbálják a kártevők ellen felvenni a harcot.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az EU-ban az egyik ismert tudományos tanácsadó testület, az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (European Academies' Science Advisory Council, EASAC) már 2015-ben publikált jelentést a témában, és arra hívták fel a döntéshozók figyelmét, hogy az új fajtanemesítési technológiák, köztük az NGT-k több tudományos kutatást és transzparens döntéshozatalt igényelnek, és a jogrendszerben pedig el kéne választani az idegen géneket nem használó NGT-alapú fajtanemesítési technológiákat a GMO-tól.

Nem csak jogi kérdés, az európai gazdák is megosztottak

Az idei évben különösen előtérbe került az NGT-k témája, miután az Európai Bizottság júliusban adott ki egy tervezetet, ami alapján a szigorú európai GMO szabályozás nem vonatkozna az NGT technológiával létrehozott növényekre. A szabályozások változása nemhiába megosztó kérdés a Politico nyáron hozott le egy összefoglalót az NGT-k körül kialakult vitáról. A témában ugyanis van két nagy érdekblokk is, amik a maguk érveivel szállnak be az új technológiák mellett és ellen. A Politico szerint a fő ipari támogatói az NGT-k elfogadtatásának a nagy biotechnológiai vállalatok, mint a Bayer, Syngenta, Corteva, illetve tudósok és sok európai vállalkozás a növénynemesítő szektorból, valamint gazdálkodó szervezetek és a Copa-Cogeca. A pro-NGT oldal azzal érvel, hogy a változó globális környezetben az EU lemaradhat, ha nem használja az új technológiákat. Az NGT technikákkal készült új növényfajták ugyanis választ adnak a környezeti és gazdasági kihívásokra. Ellenállóbbak a környezetváltozás hatásaival szemben, hatékonyabb a termesztésük, jobb a tápanyag-összetételük. Ez versenyképesebb, a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodni tudó európai agráriumhoz vezethet.

Az NGT-ellenes oldalon zöld politikusok, környezetvédő szervezetek, szintén gazdálkodó csoportok, valamint biogazálkodással foglalkozó szakmai szervezetek vannak. Az ő egyik érvük az, hogy az új szabályozással egy marék multicég kezébe kerül a mezőgazdaság, akik a jövőben olyan fajtákat tudnak szabadalmakon keresztül kontrollálni, amiket egyébként hagyományos fajtanemesítésen keresztül is létre lehetett volna hozni, kiszorítva a nem-génkezelt és az organikus haszonnövényeket a piacról.

Az NGT-ellenes oldal azt is felhozza, hogy ezek a technológiák egy évtizedre visszavezethető múltja nem elég ahhoz, hogy a biztonságosságukról érdemben dönteni lehessen. Ez egyébként egy olyan érv, amit már a Cartagena Protokoll is felhoz a környezetről és fejlődésről szóló riói nyilatkozat alapján. Az elővigyázatosság elve azt mondja ki, hogy „ahol súlyos vagy visszafordíthatatlan kár fenyeget, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható föl indoklásként a környezetromlást megakadályozó költséghatékony intézkedések elhalasztására.” Az NGT-k ellenzői egy petíciót is indítottak, ami több, mint négyszázezer aláírást gyűjtött össze.

Az NGT-k szabályozásának változását övező jogi folyamat közben folytatódik, és a 2023-as spanyol tanácsi elnökség egyik központi témája a szabályozás az agráriumban és élelmiszeriparban kialakítandó európai „stratégiai autonómia” részeként, nyilatkozta még júniusban a spanyol agrárminiszter, Luis Planas az Euractiv-nak. A miniszter az idén július és december között zajló spanyol elnökség egyik prioritásaként nyilatkozott az új agrártechnológiákról, amiknek része az NGT növénynemesítési technológiák köre is.

Az én célom az, hogy olyan politikai konklúziókra jussunk, amik megalapozzák az NGT-khez kötődő munka jogi részét,” mondta Luis Plantas a lapnak. „Nem csak az új technológiákat, de az új eszközöket is használunk kell, beleértve az NGT-ket is, hogy a népességre jutó agrártermelés egyenletét megoldjuk.

Magyar szempontok

Magyarországon támogatói és ellenzői is vannak az új technológiáknak. A július 5-én kijött bizottsági tervezetre reagálva a Magyar Természetvédők Szövetsége július elején nyílt levélben fordult a szaktárcához, amiben arra kérik a minisztert, hogy a kormány határozottan utasítsa el azt. Pár nappal később a szaktárca állást foglalt a magyar GMO-mentesség mellett. Az Agrárminisztérium álláspontja szerint, bár számos kutatás folyik Magyarországon is, különbség van a laboratóriumi felhasználás és a környezetbe szándékosan kijuttatás között, és a környezeti károkat, ha azokat később észlelik, késő lépni a minisztérium szerint, mivel a természetből nem lehet visszavonni ezeket a szervezeteket.

Az Innovatív Mezőgazdasági Biotechnológiai Egyesület (IMBE) közleménye viszont Magyarország érdekeit tekintve fontosnak tekinti az Európai Bizottság 2023. július 5-én ismertetett, a precíziós nemesítéssel előállított fajták, valamint a szaporítóanyagokra vonatkozó javaslatát, és közleményükben azt írják, az IMBE javasolja az EU állásfoglalás elfogadását, a magyar mezőgazdaság versenyképességének megőrzése érdekében. Akadémiai körökben pedig magyar tudósok szintén a 2010-es években kezdtek el arról beszélni, hogy az NGT-k mások, mint a GMO-k. Erről is szólt a Magyar Tudományos Akadémia 2018-as állásfoglalása, amiben leszögezték, hogy a genomszerkesztés nem számít génmódosításnak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Arról már júliusban írtunk, hogy az ÖMKi határozottan ellenzi az új nemesítési eljárások GMO-szabályzás alóli kikerülését. Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője és az IFOAM Organics Europe alelnöke úgy fogalmazott, hogy az NGT-k körüli ígéretek nagyon hasonlítanak az első generációs GMO-k körüli kommunikációra, ám ezek olyan nem várt változásokat is eredményezhetnek, amikkel a tudomány még nem foglalkozott kellő súllyal. Az öko ágazat tehát etikai okokból és a beláthatatlan kockázatok miatt is elutasító „a régi és az új géntechnológiákkal szemben egyaránt”.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Új termék a Hungrana portfolióban (x)

Hazánk egyik legnagyobb kukoricafeldolgozó vállalata az elmúlt időszakban is előre tekintett, a fejlesztések eredményeképpen új termékkel bővíti portfolióját.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. június 13. 13:31