A rajnai rizling a világ legnemesebb szőlőfajtáinak egyike. Hazánkban a Badacsonyban és a móri borvidéken jellemző, de megtalálható még a Hajós-Bajai, Etyek-Budai, Balatonfüred-Csopaki és Somlói borvidékeken is.
A rajnai rizling jellemzői és borászati fontossága
A világ egyik legfantasztikusabb fehérszőlője, a rajnai rizling Németországból, a Rajna-vidék mentéről származik. Egyes feljegyzések alapján 1435-ben említették először Rheingau vidékén egy adásvételi szerződésben. Fürtje kicsi, hengeres vagy kissé kúpos, általában szabálytalan alakú, tömött. A rajnai rizling levele közepesen nagy, nem tagolt, alul általában szűkre záródik, hátoldala rendkívül szöszös, gyapjas; fürtjei zártak, tömöttek, kis bogyószerkezettel bír, viszonylag vastag héjú. Késői rügyfakadással, későn érő fajta és rendkívül sokszínű, sokféle talajon megállja a helyét, de a hűvösebb klímát is kedveli.
Rendkívül sok stílusban készítenek bort belőle. Középerős növekedésű a tőkéje, lapított, vesszői világosbarnák. Levele világoszöld, sima felületű, vékony szövetű, nyílt vállöblű. Fürtje: középnagy, hengeres, tömött. Szeptember végén - október közepén érik, a rothadásra pedig érzékeny. A rajnai rizling kényes a környezeti hatásokra, ám az ideálisan hűvös németországi éghajlaton hallatlanul intenzív, mégis könnyed, elegáns és gyümölcsös bort ad, aminek a magas savtartalma hosszan tartó frissességet és komoly érlelési potenciált garantál. Alkoholban általában sosem gazdag, de savai annál inkább frissek, ropogósak és dinamikusak. Citrus, zöldalma, sárgabarack és florális aromatika jellemzi gyakorta a fiatal borokat. Sokszínűségét jól mutatja, hogy édes bor és pezsgő egyaránt készülhet belőle.
Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás hosszú távon jelentős hatással lehet az európai mezőgazdaságra.
Az eke a mezőgazdaság egyik legfontosabb, emberi civilizációt formáló szerszáma, amely a talaj megművelésében játszik kulcsszerepet.
A földforgalmi törvény legújabb módosításában változott a cserére, a haszonbérletre és az alhaszonbérletre vonatkozó szabályozás is.
Az importált sertéshús több mint kétharmada Németországból, Spanyolországból és Lengyelországból érkezett.
A magyar élelmiszeripar előtt komoly lehetőségek állnak, ugyanakkor számos kihívással is szembe kell néznie.
Az aszályos időjárás miatt miatt a termelők figyelme az olyan technológiák felé fordul, mely során a növény gyökereinek erőteljes fejlődésével a kezelt növények tápanyagfelvétele növelhető és így vízhiányos körülmények között is megfelelő termést hozhatnak.
