Görögország több fontos termőtáján figyelik egyre nagyobb aggodalommal a termelők a csonthéjas gyümölcsfákat érintő, egyelőre tisztázatlan eredetű betegséget, amelyet a szakirodalom „hajtásszáradásként” vagy “száraz hajtásként” emleget. A jelenség 2026 elején különösen erősen jelentkezett, és a fiatal hajtások elszáradását, a rügyek pusztulását okozza, súlyosabb esetekben pedig az adott év teljes termését és a fák fejlődését is veszélyezteti. A leginkább érintett térségek Pella és Imathia, amelyek Görögország őszibarack-termesztésének központjai, de Thesszáliában – főként a mandulatermő területeken –, valamint Larissza és Évrosz környékén is jelentős károk tapasztalhatók. A jelenség kiterjedtsége és a diagnózis hiánya komoly bizonytalanságot kelt a termelők körében - írja a FruitVeb.

A probléma összetett, és nagy valószínűséggel több tényező együttes hatására alakult ki. Az AgroTypos beszámolója szerint a naousszai Broadleaf Intézetben kutatók, agrárszakmai szervezetek és termelői képviselők közösen kezdték meg a kiváltó okok feltárását és a lehetséges védekezési stratégiák kidolgozását. A szakemberek több lehetséges magyarázatot is vizsgálnak: a klímaingadozást, az enyhe teleket, a hirtelen hőmérséklet-változásokat, gombás vagy bakteriális fertőzéseket, illetve rovarok jelenlétét. Egyetlen, mindenütt érvényes okot egyelőre nem sikerült azonosítani, mivel a tünetek még ugyanazon térségen belül is eltérőek lehetnek.

Thesszáliában regionális szakmai csoportok több ültetvényt is felmértek, és széles körben tapasztalták a hajtások és ágak száradását. A pontos kórokozó meghatározása csak laboratóriumi vizsgálatok után lehetséges. Az első szakmai vélemények szerint a gombás eredet sem zárható ki, amelyet az elmúlt évek szélsőséges időjárása – viharok, áradások – tovább súlyosbíthatott. A jelenség különösen a teljesen kifejlett, mintegy nyolcéves fáknál látványos, de a vizsgálatok még folyamatban vannak. A végleges eredményekre várva a szakértők azt javasolják a termelőknek, hogy a fertőzött hajtásokat mielőbb távolítsák el, semmisítsék meg – lehetőleg égetéssel –, és fokozottan ügyeljenek a higiéniai előírásokra a metszés és az eszközhasználat során, hogy csökkentsék a lehetséges kórokozók terjedését.

A probléma pontos feltérképezése érdekében a görög szakmaközi szervezet egy digitális platform elindítását készíti elő, amelyen a termelők és agronómusok fényképekkel és helymegjelöléssel rögzíthetik az eseteket. A cél egy részletes országos térkép létrehozása, amely lefedi a főbb őszibarack-termesztő térségeket – Közép-Makedóniától Larisszáig és Nyugat-Makedónia egyes részeit. A görög csonthéjas ágazat rendkívül kényes időszak elé néz: a hatékony beavatkozás előtt elengedhetetlen a betegség természetének, terjedésének és súlyosságának pontos megértése, mivel a következő termelési év kilátásait is jelentősen befolyásolhatja.