Csak így menthető meg a magyar szőlő? Nem maradt több idő, lépni kell
A legnagyobb kihívás ma már nem az időjárás, hanem az aranyszínű sárgaság nevű betegség.
A legnagyobb kihívás ma már nem az időjárás, hanem az aranyszínű sárgaság nevű betegség.
Az agrárminiszter a Facebook-oldalára kitett videóban számolt be a szőlő aranyszínű sárgasága elleni védekezés állásáról.
Az aranyszínű sárgaság az egyik legveszélyesebb szőlőt fertőző zárlati károsító, amit hazánkban először 2013-ban mutatott ki a hatóság.
A szőlő aranyszínű sárgaság betegsége már 17 vármegyében és 20 borvidéken van jelen Magyarországon.
Az intenzív felderítés újabb FD-vel fertőzött területeket tárt fel Magyarországon.
Zala vármegyében különösen súlyos a helyzet, ahol a borvidék több mint 90 százalékán kimutatható a fertőzés.
22 borvidékből már 17 helyen jelen van Magyarországon a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget okozó kórokozó.
A szakember szerint most nem beszélni kell, nem interjúkra van szükség, nem bírságolni kell, hanem neki kell menni fűrésszel és markolóval ezeknek a területeknek, amíg nem késő!
Szinte hihetetlen, de a kórokozó 22 borvidékből már 17 helyen jelen van Magyarországon.
Az amerikai szőlőkabóca 2006-ban jelent meg hazánkban, kártétele a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma terjesztésében merül ki.
Az MBH Bank agrofood-vezetője szerint van perspektíva az ágazatban, de több kérdést is újra kell gondolni.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 6-8 fős szemlecsoportokat állít föl, amelyek országszerte bejárják a szőlőterületeket.
Fokozódnak a gondok, a 22 magyar borvidék közül már 15-ben igazolták a betegség jelenlétét.
Több elemből álló országos akció indul a szőlő aranyszínű sárgaság betegség visszaszorítása érdekében.
Jelenleg 13 vármegye 15 borvidékében mutatták ki az aranyszínű sárgaság jelenlétét itthon.
A kórokozó már Európa számos országában jelen van, Magyarországon pedig 12 vármegyében és 14 borvidéken azonosították.
Most még nem késő megfékezni.
Márciustól igényelhető
Korábban kezdődött a lárvakelés.
Pécsen jelent meg az aranyszínű sárgaság.

Az elmúlt évek időjárási szélsőségei alapjaiban írták át az őszi búza termesztésének szempontjait Magyarországon.
Létezik a növényeknek egy olyan csoportja, amelyeket botanikai értelemben lágyszárúakként tartunk számon, mégis a legédesebb terméseket adják.
Sokaknak még mindig nem fájt eléggé, de az élelmes gazdák már erre is figyelnek.
A nyári hőségben a komposztálás egyik legfontosabb feltétele a megfelelő nedvességtartalom, amire a legtöbben egyáltalán nem gondolnak.
Az európai uniós gazdaságokban egyre inkább teret nyernek a precíziós és digitális technológiák, megoldások.