A veszélyes szőlőbetegség, amelyet elsősorban az amerikai szőlőkabóca terjeszt, már Magyarország 22 borvidékéből 17-ben megjelent. Zala vármegyében különösen súlyos a helyzet, ahol a borvidék több mint 90 százalékán kimutatható a fertőzés - nyilatkozta az InfoRádiónak Tarsoly Róbert borász, a Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke. A szőlőfitoplazma szőlészmunkacsoport tagjaként tevékenykedő szakember elmondta, hogy a Zalaszentgrót környékén végzett felmérések során nem találtak olyan ültetvényt, ahol ne lett volna fertőzött vagy fertőzésgyanús tőke. Több kisebb magánültetvényt teljesen ki kell vágni, mivel a fertőzöttség meghaladja a 30 százalékot. Egyben figyelmeztetett, hogy a betegség gyorsan terjed az ültetvényeken belül.

Sorra vágják ki a termelők a magyar szőlőt: készülhetünk a legrosszabbra?

A szakember szerint most nem beszélni kell, nem interjúkra van szükség, nem bírságolni kell, hanem neki kell menni fűrésszel és markolóval ezeknek a területeknek, amíg nem késő!

Ha már egy ültetvényben egy adott évben 20 százalékot tapasztalunk, akkor szinte biztos, hogy a következő évben még a leggondosabb védekezés ellenére is lesznek új tünetes tőkék, úgyhogy 30 százaléknál nem áll meg sajnos

- mondta az elnök.

A szakember szerint újabb aggasztó fejlemény, hogy "már az sem biztos, hogy csak az amerikai szőlőkabóca terjeszti ezt a kórt, mert felvetődött, hogy más fajok is terjeszthetik", mivel a kórokozó életmódja és a szőlővel való kapcsolata még nem teljesen feltárt. A védekezés legfontosabb elemei a fertőzött tőkék alapos felderítése és azonnali megsemmisítése, valamint a terjesztő rovar elleni hatékony növényvédelem. A borászok attól tartanak, hogy az aranyszínű sárgaság a filoxérajárványhoz hasonló katasztrófát okozhat az ágazatban.

Felderítés indult Magyarországon: képeken mutatjuk a hatósági szemlét

22 borvidékből már 17 helyen jelen van Magyarországon a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget okozó kórokozó.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a kórokozó nem csak a szőlőültetvényeken belül terjed. Az elhagyott szőlőterületek mellett más növények - például a bálványfa, az iszalag és az éger - is hordozhatják a fitoplazmát, így rezervoárként szolgálnak a kórokozó számára. A kormány 3,8 milliárd forintot különített el a betegség elleni védekezésre. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felszólította a szőlőtermesztőket az ültetvények folyamatos megfigyelésére, a növényvédelmi előírások betartására, és arra, hogy a betegség gyanúját azonnal jelentsék a hatóságoknak.