Tombola és értékes nyeremények az Agrárszektor 2025 konferencián!
Tombolával és értékes nyereményekkel várjuk az Agrárszektor konferencia résztvevőit az esemény 2. napjának végén! FŐNYEREMÉNY: Az AXIÁL Kft. felajánlásából a szerencsés nyertes egy Fűnyírótraktor Portland Hawk H9212RD-rel lesz gazdagabb!
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén!
Aggasztó, a történelmi filoxéra-járvány hatásait is elérő félelmektől hangos az utóbbi hónapokban a hazai borászati szakma, amelyet az amerikai szőlőkabóca által terjesztett szőlőbetegség, az aranyszínű sárgaság fitoplazma váltott ki. A hazánkban több helyen is megjelent kór ellen gyógymód nincs, ezért a védekezést jobbára a kabóca elleni permetezés jelentheti – valamint a felhagyott szőlők rendbetétele.
Októberben már lépni kellene
Ahova az aranyszínű sárgaság beteszi a lábát, ott van esély rá, hogy az ültetvényt 5-10 éven belül kipusztítja
- hívta fel a figyelmet Takler András. Az ismert szekszárdi borászcsalád tagja az Agrárszektornak elmondta: a potenciálisan nagy veszélyeket hordozó fitoplazma ellen úgy lehet védekezni, hogy a kórokozót terjesztő szőlőkabócát gyérítik permetezéssel, ez ideális esetben októberben történhetne meg.
De ezt csak úgy lehet csinálni, hogy az egész országot drónnal, illetve légi úton le kell permetezni. Drasztikusan kellene eljárni minden terület esetében, függetlenül attól, hogy az adott dűlőn bio-, vagy nem biotermesztés zajlik, mert különben tovább fog terjedni a betegség, és nem lehet megállítani
- mondta el a borász, aki elismerte, hogy a permetezés kérdése a bioborászatok esetében kifejezetten problematikus.
Az elhanyagolt szőlők a járvány fészkei
Szerte az országban vannak ráadásul elhanyagolt, részben vagy egészben feladott szőlők is, amelyek nem művelnek megfelelően, vagy pedig a tulajdonosuk teljesen magára hagyta őket.
Ez nem csupán azért probléma, mert a feladott szőlők néhány éven belül elburjánzanak és elgazosodnak, hanem a szőlőkabócának is menedéket nyújtanak. Takler András ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: jelenleg úgy szól a szabályozás, hogy ha valaki nem kezdi meg az ültetvény művelését tavasszal, akkor a hegybíró először küld két felszólítást büntetéssel. Ha nem történik semmi, idővel a hatóságok kivágathatják a szőlőt, a kivágás költségeit pedig kiszámlázzák a gazdának. Van ugyanakkor egy jogi csavar, amely szerint, ha az érintett gazda akár csak egy sort is megművel, akkor már megkezdte a munkát és így mentesül a következmények alól.
Sokan már meg sem művelik a villányi és tokaji szőlőket
Takler András szerint ez tarthatatlan helyzetet jelent, hiszen így a hanyag gazdák veszélybe sodorják a közelükben dolgozó felelősségteljes és gondos szőlészeket is.
Ebben a kérdésben szerinte a szigor lenne a járható út, hiszen az aranyszínű sárgaság a műveletlen területekről újra elterjedhet. A megoldás érdekében nagyon erős, szinte európai szintű összefogás kellene, és már a szaporítóanyag-előállítóknál is garantálni kellene, hogy az oltványok nem hordozzák a betegséget.
Takler András hangsúlyozta: a betegség terjedése potenciálisan komoly veszélyt jelent az ország borvidékeire, illetve más európai országok borászatára is.
72 órán belül az egész országban
Egyetértett az egységes fellépés fontosságával Bock József, ismert villányi borász is, aki bortermelő tevékenysége mellett a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnökségi tagja is. Mint az Agrárszektornak elmondta:
állami beavatkozással rövid idő alatt, országos szinten a teljes szőlőterület permetezése lenne szükséges úgy, hogy 72 órán belül mindenhol megvalósuljon. Ebben az esetben a kórokozót hordozó kabóca nem tudna egyik területről a másikra repülni, nem tudná a fertőzést továbbítani.
Bock József hangsúlyozta: a védekezés valóban akkor lenne a leghatékonyabb, ha két, legfeljebb három napon belül egyszerre valósulna meg országosan. Ebben az esetben még „megfogható” lenne a betegség terjedése. Szükséges lenne még jövőre is, a nyári hónapokban egy újabb forduló, két, esetleg három permetezési kampánnyal megállítható lenne a kórokozó, illetve a hordozójának terjedése. Hozzátette:
Ehhez ugyanakkor nagyon komoly központi akarat kell, segítséget kell nyújtani a termelőknek. Nagyon fontos lenne, mert ez a betegség úgy terjed, mint a filoxéra, megállíthatatlan, ha nem védekezünk ellene.
Akarat kérdése a beavatkozás?
Bock József szerint a felhagyott, vagy nem kellőképpen művelt területek helyzetét is központi intézkedésekkel kellene rendezni. Mindez azért is fontos lenne, mert az elhagyagolt területek a betegség terjedésének gócpontjai lehetnek.
Ez egy huszárvágással megoldható, egyszerűen csak jogot kell adni az önkormányzatoknak, a hegyközségeknek. Az érintett területek rendbetételének költségét jelzálogként rá lehetne terhelni a területre. Ez akarat és elhatározás kérdése.
Bock József emlékeztetett: a hegyközségi törvény erre lehetőséget is adna, de behajtási lehetőség nem társul ehhez. Jogszabályi módosítás kellene ahhoz, hogy az így keletkező költség adók módjára behajtható legyen.
Ez lett a borászok rémálma: alig tudnak védekezni a rettegett betegség ellen
Gyógyíthatatlan kór
Nagyon nagy a baj, mert fitoplazmának nincs ellenszere, semmiféle olyan eszköz nincs a szőlőtermelők kezében, amivel magát a fitoplazmát elpusztítani vagy gyógyítani lehetne
- mondta el az Agrárszektornak Koch Csaba, aki a Hajós-Bajai borvidéken és Villányban is tevékenykedik. Emlékeztetett: a betegséget nem csak az amerikai szőlőkabóca terjeszti, más rovarok is részt vesznek a kórokozó továbbításában.
Azt gondolom, hogy önmagában az amerikai kabóca elpusztítása nem biztos, hogy elég.
A borász egyetértett abban, hogy az elhagyott szőlők a járvány „fészkei” lehetnek. Úgy vélte, ezek felszámolása, az elhanyagolt területek kitisztítása, adott esetben az otthagyott szőlő kivágatása szükséges és ehhez kormányzati segítség kell. Mint fogalmazott:
A hegybírók kezében valódi eszköz nincs a helyzet rendezésére, ezt a kormányhivatalok tudnák kikényszeríteni. Ez elsősorban nem is pénzkérdés, jogszabály-módosítás kellene hozzá.
Egyetértett azzal is, hogy egységes, egyidejű, országos permetezésre lenne szükség. Hozzátette ugyanakkor, hogy felmerül a kérdés: mennyire hatékonyak a ma rendelkezésre álló rovarölő szerek.
A magyar borászat jövője a tét
Feltételezem, hogy az elhanyagolt szőlőültetvények kedveznek a betegség terjedésének, amely nagyon súlyos károkat tud okozni. Az elhanyagolt területeket valóban rendbe kellene tenni, segíteni kellene a szomszédokon, ha pedig a szomszéd olyan, akkor hatósági intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy ápolt szőlőskerteket lehessen a határokban látni
- értett egyet a felvetéssel Lőrincz György, az egerszalóki St. Andrea pincészet borásza is. Kiemelte: akkor lehetne hatékony a védekezés, ha a hordozó szőlőkabóca ellen nagy területen és egyidőben valósul meg a permetezés.
El tudom fogadni, hogy ezt kötelezően meg kelljen valósítani, hiszen itt az ágazat jövőjéről van szó. Minden gazdának éreznie kell, hogy súlyos helyzettel állunk szemben.
