Extra Early Bird jegyek az Agrárszektor 2025 konferenciára!
Szerezze meg jegyét most még Extra Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.
A szakember szerint a borászat egész éves elfoglaltság, és messze nem csak a szüretről szól. A téli hónapokban is folytatódnak a feladatok: a metszés, a borkezelések és az engedélyeztetések éppen annyi figyelmet igényelnek, mint a vegetációs időszakban végzett szőlőmunkák. Romsics szerint a kívülállók sokszor azt gondolják, hogy a szüret után csendesebb időszak következik, ám a valóságban csak annyi történik, hogy a napi 10–12 órás munka 7–8 órára csökken. Ez a hivatás nem ismer igazi szünetet, és csak azok tudják hosszú távon sikerrel végezni, akik feltétel nélkül szeretik a szakmájukat.
Itt működik a generációváltás: így csinálja a több száz hektáros borsodi gazda
Nincsenek könnyű részek a borászatban. Ez egy olyan szakma, amit csak akkor lehet csinálni, ha az ember elhivatottan, kompromisszumok nélkül áll hozzá
– fogalmazott a fiatal borász.
Az aranyszínű sárgaság megnehezíti a borászok dolgát
Az utóbbi években egyre komolyabb fenyegetést jelent az aranyszínű sárgaság, amely alattomosan, sokszor észrevétlenül terjed, és több borvidéket sújt Magyarországon. A cserszegtomaji ültetvényeken is évről évre növekszik a fertőzött tőkék száma: míg kezdetben csak néhány szőlőt kellett eltávolítani, ma már több száz pusztul ki évente. A tapasztalatok alapján a betegség ellen a legjobb védekezés, ha azonnal kivágják a tüneteket mutató tőkéket, függetlenül attól, hogy van-e rajtuk termés. Bár rovarölő szerekkel próbálják megfékezni az amerikai szőlőkabócát, amely terjeszti a kórt, a fertőzés mégis terjed, sokszor kiszámíthatatlan módon. Ez pedig óriási bizonytalanságot szül a gazdák körében, akik nem tudják, a tünetek az előző évi fertőzésből fakadnak-e, vagy friss megbetegedésről van szó.
Meglepő toxinmérések okoztak fejtörést: vallott a magyar gazda
A problémát tovább súlyosbítják az elhagyott ültetvények, amelyek sokszor gócpontként segítik a kórokozó fennmaradását és terjedését. A lakóövezetek mellett található, gondozatlan tőkék különösen nagy veszélyt jelentenek, hiszen tulajdonosaik sokszor nem ismerik fel a tüneteket, vagy nem foglalkoznak velük, így akaratlanul is veszélybe sodorják a környékbeli szőlősgazdákat.
Nagy szükség lenne arra, hogy településszinten mérjék fel az elhagyott szőlőket, és kötelezzék a tulajdonosokat a védekezésre vagy a tőkék kivágására. Hiába védekezünk mi, ha néhány szomszédos kertben gócpontok alakulnak ki
– hangsúlyozta Romsics Bence.
Sokkoló, amit a magyar gazda tapasztal: ellepi az ukrán áru a piacot
A borász szerint a munkaerő kérdése is komoly gondot jelent, ám nem elsősorban a létszám hiánya, hanem a minőségi munkát végző emberek megtalálása okoz nehézséget. Bár a napszámosok és alkalmi munkások elérhetők, a feladatokat soha nem végzik el olyan precizitással, ahogy a gazdák maguk tennék. Ez kompromisszumokra kényszeríti a termelőket, akiknek a saját elképzeléseik mellett figyelembe kell venniük a külső segítség teljesítményét is. A gépesítés ezért kulcsfontosságú, hiszen a traktorok, permetezők és egyéb szőlőművelő gépek biztosítják, hogy a legfontosabb munkákat akkor is el lehessen végezni, ha nincs megfelelő emberi erőforrás. Ugyanakkor a gépek beszerzése és fenntartása hatalmas költséggel jár, ami a kisebb gazdaságok számára gyakran nehezen kigazdálkodható.
A gépesítés elengedhetetlen, mert ha nincs segítség, akkor is végig kell tudnunk menni az ültetvényen. Ugyanakkor ezek a gépek nagyon költségesek, és nagy terhet jelentenek egy mikrovállalkozás számára
– mondta a borász.
