Ez kemény: földrengés volt a magyar-szerb-román határ közelében
Újabb földrengést regisztráltak szombat reggel a magyar-szerb-román hármashatár közelében.
Újabb földrengést regisztráltak szombat reggel a magyar-szerb-román hármashatár közelében.
Szerbiában új kihívásokkal kell szembenézniük az üvegházi szamóca termesztésében a gazdáknak.
A ragadós száj- és körömfájás megjelenésének megakadályozása érdekében Szerbia fertőtlenítő pontokat állított fel a szerb-magyar határon.
Idén februárra ugrásszerűen megnőtt a Kelet-Európába tartó albán káposztaexport.
A legfrissebb felmérések szerint egyre több környező országban romlik az afrikai sertéspestis helyzet.
Meghódította a német nagybani piacokat és üzletláncokat a magyar és a szerb szilva.
Mintegy 700 termék, köztük élelmiszerek árát mérsékelte a szomszédos ország kormána.
Csaknem 200 milliárdos a kár, a borászatok viszont így is örülhetnek, kiemelkedő évjárat lehet az idei.
Életbe lépett hétfőn a Kína és Szerbia közötti szabadkereskedelmi megállapodás, több ezer termék lesz vámmentes.
Korábban kezdődhet a tavalyihoz hasonló mennyiséget ígérő idén a magyar meggyszezon.
Szerbia: jelentős fagykárokat szenvedtek a csonthéjas és bogyósültetvények
Jó adottságok, de folyamatosan zsugorodó agrárium jellemzi Magyarország déli szomszédját.
Újra az utcára vonultak a szerb gazdák, hiába invitálta őket tárgyalásokra a szerb Mezőgazdasági Minisztérium.
Hat évnyi tárgyalássorozatot követően kapott engedélyt a Kínai Vámügyi Főigazgatóságtól a gyümölcs exportja.
A szerbiai gazdák a magyarországihoz hasonló szabályozást szeretnének a gabonapiacot illetően.
A magyar agrárium a fejlesztési forrásoknak köszönhetően néhány éven belül visszatérhet Európa élvonalába.
Szerbia, Bosznia és Horvátország is segítséget kértek az afrikai sertéspestis elleni küzdelemhez.
Kedvezőtlen időjárás sújtja málnaágazatot Szerbiában, a szakemberek jelentős terméskieséssel számolnak.
A málnatermesztők szerint a tavalyi évben csak az idénymunkások jártak jól az ágazatban.
Komoly bajban vannak a málnatermesztők Szerbiában, de a hűtőházak tulajdonosai és üzemeltetői sincsenek könnyebb helyzetben.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.