Elsősorban az egyre kedvezőbbé váló éghajlati viszonyokkal magyarázható, hogy Albánia káposztaexportja ugrásszerűen megnőtt az utóbbi hónapokban. A Kelet-Európában és a Baltikumban fekvő országok rosszabb termése és magas ára miatt nagy a kereslet az albán zöldségekre: INSTAT adatai szerint 2025. január-februárjában 71%-kal nőtt az albán zöldségexport, miközben a gyümöcsök kivitele 48%-kal csökkent az egy évvel korábbi időszakhoz képest - írta meg a FruitVeB. A káposzta a hagyományos kelet-európai étrend (például a borscs) egyik fontos alapanyaga, ezért különösen Bulgária, Lengyelország, Ukrajna és a balti államok felé váltak intenzívebbé a szállítások. A káposzta termesztése télen már szabadföldön is lehetséges, nincs szükség takarásra vagy fóliasátrakra.

Albánia két káposztafajtát exportál: fejes káposztát Szerbiába, Horvátországba, Ausztriába és Boszniába, valamint salátába való káposztát a balti országokba és Kelet-Európába. Az ország továbbra is kulcsfontosságú zöldségexportőr, többek között az üvegházi paradicsom- és uborkahajtatás is kiemelkedő a régióban.

Februárban a Szerbiába, Boszniába és Koszovóba irányuló export jelentős növekedést mutatott, Szerbiába 86%-kal, Bulgáriába és Lengyelországba pedig 95%, illetve 144%-kal nőttek a szállítások. Albániában Lushnja, Divjaka, Fieri, Vlora és Shkodra a vezető káposztatermesztő régiók, itt a növekvő kereslet kielégítése érdekében egyre több gazdálkodó bővíti termőterületét.