Házi nyúl

A házi nyúl az európai üregi nyúl háziasított változata. Haszonállatként elsősorban a húsa miatt tartják, de a préme és a laboratóriumi kísérletek kedvéért is tenyésztik.

A házi nyúl (Oryctolagus cuniculus var. domestica) az emlősök osztályának a nyúlalakúak rendjébe, ezen belül a nyúlfélék családjába tartozó faj, az európai üregi nyúl háziasított változata. A házi nyulat haszonállatként elsősorban húsa miatt tartják, emellett prém-, hobbi- és labornyúl tenyésztés is folyik. Házi kedvencként a törpe fajták terjedtek el, de erősen terjedőben van a különleges színezetű vagy extrém küllemi jegyekkel (pl. hosszú szőr, nagy test, igen hosszú, vagy lógó fülek, különleges színezet) bíró fajták társ- vagy díszállatként való tartása is.

A házi nyúl életmódja

A nyulak kis és közepes méretű állatok, amelyek a gyors helyváltoztatáshoz alkalmazkodtak. Legfőbb jellemzőik a hosszú hátsó lábak és a hosszú fülek. A hátsó lábakon 4 ujj, míg a rövidebb mellső lábakon 5 ujj található. Talpuk szőrös, hogy ne csússzanak el futás közben. Mindegyik ujjukon erős karmok vannak. Hosszú mozgatható füleikkel igen jól hallanak. Nagy szemük segítségével a nyulak jól látnak még éjjel is, emiatt többségük éjjel vagy alkonyatkor, illetve hajnalkor tevékeny.

A házi nyúl előfordulása

A nyúlfélék az egész Földön őshonosak, kivéve az Antarktiszt és Ausztráliát és Óceániát, ahová az ember telepítette be őket. A betelepített helyeken kártevő állatoknak számítanak, míg az eredeti élőhelyükön számos ragadozó állatnak fő táplálékforrásai, emiatt egyes nyúlfajok végveszélyben vannak.

A házi nyúl táplálkozása

A házi nyúl kizárólag növényevő, de mivel a növényeket meglehetősen nehéz megemészteni, főleg a növényi sejtfalakat alkotó cellulózt, ezért az állat különleges "emésztőkészüléke" van. A nyulaknak a megevett táplálékot főleg a vakbelükben mikrobiális segítséggel kell lebontaniuk, így a gyomruk aránylag kicsi – itt történik a könnyen emészthető tápanyagok lebontása és felszívódása - a vakbelük jól fejlett. Viszont a vakbélből az alaposan megemésztett, vitaminokkal és fehérjékkel teli táplálék a vastagbelükbe kerül, majd távozik szervezetből. Ezt a nyúlnak újra el kell fogyasztania. Meg is teszi, általában az éjszakai órák valamelyikében, teljes nyugalom esetén. Ezt szaknyelven cökotrófiának nevezik.

A házi nyúl fajtái

Arra a kérdésre, hogy hány házi nyúlfajta létezik, nem lehet egyértelmű választ adni. Minden országban az illetékes nyulakkal (is) foglalkozó egyesület dönti el, melyek hazájukban az elismert fajták. Léteznek olyan esetek, ahol bizonyos frissen kitenyésztett fajtákat nem engednek kiállítani, a fajták száma meghaladhatja a 200-at is. A házi nyulak fajtáit szerte a világon számon tartják, küllemüket, fajtajegyeiket fajtaleírásokban, úgynevezett sztenderdekben rögzítik. A hivatalos nyúlkiállításokon ezek alapján dönti el a nyúl-küllembíró, hogy az adott nyúl mennyire felel meg a fajtaleírásnak, és ez alapján dönti el, milyen minősítést, esetleg címet, díjat kaphat az állat.

A nyúlfajtákat lehet hasznosítási irány szerint csoportosítani, ez alapján vannak hústermelő fajták, prémtermelő fajták, hús- és prémtermelő (kettős hasznosítású) fajták, gyapjútermelő fajták, valamint sport- és hobbifajták. Csoportosíthatóak méret alapján is, ebben az esetben megkülönböztethetőek óriásnyulak (az 5, de inkább 5,5 kg tömeget meghaladó fajták), közepes testű nyulak (a 3,5-5 kg-os testtömegű fajták), a kistestű nyulak (a 2-3,5 kg-os testtömegű fajták) és a törpenyulak (a 0,9-2 kg testtömegű fajták). Ezen kívül létezik még a szőrzet minősége szerinti csoportosítás, amely alapján vannak normál, rövid és hosszú szőrű nyúlfajták.

A házi nyúl szaporodása

A nyulak szapora állatként ismertek, és ez részben azért is így van, mert a nyulak gyorsan ivaréretté válnak. A nem kívánt utódok megelőzése és a nyúl viselkedésének esetleges javítása érdekében a nyulakat ivartalanítani lehet az ivarérettség elérésekor: 4-5 hónapos korban a kistestű fajtáknál, 5-6 hónapos korban a közepes testű fajtáknál és 6-7 hónapos korban a nagy testű fajtáknál. A bakoknak általában több időre van szükségük az ivaréréshez, mint a nőstényeknek, és általában 6-7 hónapos korukban érik el a felnőttkort.