Tavaly a magyar meggytermesztőknek a 2022-es évi aszály áthúzódó hatásaival, a kedvezőtlen virágzáskori időjárással és egy erős moníliafertőzéssel kellett megküzdeniük, emiatt azonban a 2023-as magyar meggytermés is átlag alatti volt. A tavalyi év azonban egy nagyon jó alapot szolgáltatott egy idei jó termésre: átlag alatti termésterhelés, szinte optimális csapadékviszonyok, hosszú és meleg ősz - olvasható a FruitVeB oldalán.

Az idei gyümölcsszezon sem tekinthető átlagosnak, már ami az évjáratot, azaz a klimatikus és időjárási hatásokat illeti. Az enyhe tél és a korai kitavaszodás miatt a szokásosnál mintegy 3 héttel hamarabb indult a vegetáció. A meggy virágzása is lezajlott szinte az egész országban nagyobbrészt március végén, április első dekádjában, ami - a tavalyi jó alapok miatt - bőséges, jó terméssel kecsegtető virágzást jelentett.

Váratlan hírek jöttek a magyar barackról: ilyen már rég történt itthon

Úgy fest, hogy a hazai gyümölcsösök megúszták tavaszi fagyokat, de még érhetik kellemetlen meglepetések a termelőket.

A FruitVeB elemzése szerint ugyanakkor az eddig látható kép alapján azonban a nagyon jó virágzás ellenére sem látni jó termést, sőt helyenként bizonyos tekintetben kiábrándító a kép a virágzáskori kilátásokhoz képest. A meghatározó ágazati szereplők (lé-, hűtő- és konzervipari vállalatok, integrátorok, TÉSZ-ek, termelők) körében - május elején - végzett előzetes felmérés alapján 2024-ben a tavalyihoz hasonló, átlag alatti termésre lehet számítani, ami megfelel 50-60 ezer tonna közötti mennyiségnek. Az ágazati szereplők véleménye a tavalyi terméshez viszonyított +/- 10% körül szórt azzal, hogy a negatívabb becslések domináltak.

Jelentős eltérések figyelhetőek meg akár ültetvényenként is

Erősen nehezíti a tisztánlátást és a becslést, hogy fajtánként, régiónként, mikrokörzetenként, de még egy gazdaságon belül ültetvényenként is nagyon eltérő, heterogén a kép. Egyes térségekben az Érdi bőtermő kötődött jobban és a fürtös meggyek (Újfehértói fürtös, Kántorjánosi, Petri) a gyengébbek, míg más térségekben pont ellenkező a helyzet. Általában azonban az Érdi bőtermőn látszik jobb termés, a fürtös meggyeken gyengébb (a Debreceni bőtermő szinte „értékelhetetlen”), míg a cigánymeggyek összességében jól teljesítenek. Jó hírnek tekinthető az, hogy különösebb növényvédelmi gondok eddig nincsenek, érdemi moníliafertőzést sem lehet látni a száraz tavasz miatt - írta a FruitVeB.

Főleg az időjárás tehető felelőssé a mostani kilátásokért

A vártnál gyengébb termésnek döntően időjárási okai vannak. A március 19-20-án érkező fagyok még virágbimbós állapotban érték a meggyet, ezek jelentős károkat csak kevés ültetvényben okoztak, de látensen rányomhatták bélyegüket a virágok termékenyülő képességére. A helyenként robbanásszerűen, máshol vontatottan zajló virágzás időszakában szokatlanul meleg volt, 25-30 Celsius-fok közötti napi maximum hőmérsékletekkel, alacsony relatív páratartalommal (20-40%), és gyakran erős széllel. Valószínűsíthető, hogy a bibék hamar beszáradtak, így - még ha megfelelő intenzitással jártak is a méhek és megtörtént a beporzás - a megtermékenyülés elmaradt, ami rányomta bélyegét az idei terméskilátásokra. A virágzás vége felé vagy befejeződése után rövid idővel beköszöntött egy másfél hetes, erősebb lehűlési hullám alacsony hőmérsékletekkel, borult, fényszegény időjárással. Ezek klasszikusan azok a körülmények, melyek a virágzást követő nagyjából négy hétben nem kedveznek a terméskötődésnek.

Vélhetően a virágzáskori meleg és az azt követő lehűlés eredményezte, hogy a bőséges virágzás után 2-3 héttel már kiábrándítóan gyenge terméskötődés látszott a fákon. „Természetesen” az április közepi lehűlési hullámot sem úszta meg az ország éjszakai fagyok nélkül: április 19-21. között sok térségben alakultak ki mínusz 2-4 Celsius-fok közötti hőmérsékletek, melyek már érdemi károkat okoztak a kis gyümölcsökben: számos meggyültetvényben volt jelenség a termés lefeketedésében jelentkező közvetlen fagykárosodás, de az ennél enyhébb fagyok is indukálhattak károsodásokat a magokban, magkezdeményekben, ami a tisztuló hullás felerősödésében nyilvánult meg.

Mindezen negatív időjárási jelenségek mellett arról sem kell megfeledkezni, hogy a legtöbb termesztőkörzetben kifejezetten aszályos volt a tavasz, bár a tavaly őszi és téli csapadék általában feltöltötte a talaj vízkészleteit). A szárazság - kevés régiót kivéve - még azóta sem enyhült.

Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a termésbecslés ilyen korai időszakban még nagyon nagy bizonytalansággal terhelt. Jelenleg még abszolút kiszámíthatatlan, hogy: ennyi időjárási anomália miatt milyen lesz a - most is intenzíven zajló - tisztuló hullás mértéke; hogyan alakulnak a csapadékviszonyok és ezzel együtt a gyümölcsméret; lesznek-e az érési időszakban váratlan meglepetést jelentő növényvédelmi károkból eredő kiesések (antraknózis, monília, cseresznyelégy); mennyire lesz csapadékos a szüreti időszak és milyen esetleges repedési károk keletkeznek. Ezen kívül vannak még olyan tényezők, melyek még további - negatív vagy pozitív - változásokat idézhetnek elő a termésben, de minden meggyágazati szereplő tudja, hogy a rendkívül bizonytalanná vált klimatikus, időjárási körülmények okán csak az a biztos termés, amelyet már betakarított az ember.

Május közepén várható az újabb becslés

Pontosabb termésbecslés május 20. körül várható, amikorra lezajlik a tisztuló hullás és kialakul a „végleges” gyümölcsdarabszám. Azonban még ekkortól kezdve is nagy bizonytalanságot hordoznak magukban a jövőbeni csapadékviszonyok, és az áprilisi „meghűlések” vagy fagyok miatt a szüret előtt is beindulhat egy szokatlan mértékű hullás. Az április közepén érkező lehűlés miatt a három hetes koraiságból „faragott le” a természet, de jelenleg még mindig úgy tűnik, hogy 10-14 nappal korábban fog indulni a meggy betakarítása, illetve a feldolgozóipari szezon: az Érdi bőtermő szürete akár június 5-10. között elindulhat.

Sok múlik a környező országok idei meggytermésén

A hazai meggy piaci pozíciót jelentősen meghatározza a lengyel és szerb termés. Eddigi mértékadó információink alapján a lengyelek április végén 30-50% közötti terméskieséssel járó fagykárokat szenvedtek el: három nagy meggytermesztő körzetükből a két jelentősebb körzetben nagyon jelentős, 70-100% közötti fagykárok tapasztalhatók, míg a harmadik (kisebb) termesztőkörzetben mérsékeltek a károk. A lengyel meggytermés egy átlagos évben 160-180 ezer tonna, vagyis egy 30-50%-os terméskiesés megfelel egy magyarországnyi termésnek. Mindez már önmagában elegendő oknak látszik, hogy idén keresleti piac alakuljon ki. A szerb termésről kevesebb megbízható információ áll rendelkezésre, de itt is várhatók 20% körülire becsült terméskiesések, ami szintén a piac keresleti jellegét fogja erősíteni.

Meghatározó lesz az idei európai meggypiacon, hogy ugyan a meggybefőtt készletek még átlag fölöttiek, a fagyasztott meggy készletek azonban teljesen kiürültek. Így a piac „húzása” (2017-hez hasonlóan) idén is a fagyasztott meggy oldaláról várható, melynek messze legnagyobb európai szereplője Lengyelország: évente 70-80 ezer tonna meggyet dolgoz fel a hűtőiparuk, melyre láthatóan nem lesz elegendő hazai alapanyaguk a léipar szintén 60-80 ezer tonna körüli nyersanyagigénye mellett. Szerbia minkét szegmensben (léipar, hűtőipar) nagyjából fele ekkora mennyiségekkel jelenik meg a piacon.

Mindezen jelentős bizonytalanságok a hazai és európai termésben arra kell ösztönözzék a meggypiac szereplőit, hogy ne „kapkodjanak” a szerződéskötésekkel, mert egy-két hét leforgása alatt is sokat változhatnak a termés-, ár- és piaci kilátások.