Juhfark

A juhfark a nevét a hosszú, hengeres, tömött fürtjéről kapta, ami a juh farkához hasonlít. Bora egyedi illatú, különböző csonthéjas gyümölcsök illatának elegyére hasonlít.

A juhfark jellemzői

A juhfark Magyarország egyik legősibb szőlőfajtája. A származása vitatott: Ausztria vagy Magyarország; sokan Stájerországból valónak tartják. Legfontosabb termőhelye a Somló, ahol jelentős új telepítései is vannak. Előfordul továbbá a Balatonfüred-csopaki borvidéken a Mecsekalján, az Etyek-Buda körzetben a Balaton környékén és a mai Szlovákia területén megtalálható Kürt községhez tartozó borvidéken is.

A juhfark karakteres, tüzes, határozott savú, egyedi illatú bor. Az érlelést meghálálja, egyesek úgy tartják, hogy 2-3 évesen, mások szerint 6-8 évesen érheti el a legharmonikusabb állapotát. A juhfark a somlói borvidék specialitása. Máshol is megterem, de a Somló-hegy vulkanikus-bazaltos talaja kedvez igazán a fajtának. Bogyói sárgásak, vékony héjúak, levesesek, zamatosak. A hegy dél, dél-nyugati területei igazán jók a termesztéséhez. Itt megtalálható az igazi srétes bazalttalaj és a megfelelő mennyiségű napfény. Plusz érdekesség, hogy a borfogyasztók többsége a juhfarkot tartja a nászéjszakák borának. Ennek története egészen a XVIII. századba nyúlik vissza.

A juhfark és a bor

Bora a megfelelő kezelés esetén szalmasárga, illata kevésbé jelleges tiszta szőlővirág jellegű. Kevésbé aromás, ugyanakkor utóíze az olaszrizlinghez hasonló mandulás kesernyével jellemezhető. A fajta legnagyobb előnye, hogy szerény illatával és ízével kiválóan tudja megmutatni a termőhely jellegzetességeit. A fajta különlegessége, hogy még a teljes érettségben vagy akár a töppedt késői szüreteléskor is megbízható savtartalommal szüretelhető és emiatt a juhfarkból készült bor jó esélyekkel őrzi meg akár 6-8 éven át is a frissességét. Fahordós érlelés nélkül szinte élvezhetetlenül érdes, rosszabb esetben nyers és durva savakat mutat.