Extra Early Bird jegyek az Agrárszektor 2025 konferenciára!
Szerezze meg jegyét most még Extra Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.
Az utóbbi években a Balkán régió országai évente valamivel több mint 300 ezer tonna friss almát exportáltak, amelynek körülbelül a fele Szerbiából származott. Idén azonban márciusban és áprilisban is súlyos fagykárok keletkeztek az ültetvényekben, melyek közül a kelet-bánáti és a Duna menti gyümölcsösök szenvedték el a legnagyobb károkat - olvasható a FruitVeB oldalán.
Mostani prognózisunk szerint a szerb almatermés volumene körülbelül 20-25%-kal lesz kisebb, mint a tavalyi, szintén nem túl jó termőévben. Jelenleg körülbelül 240-250 ezer tonnás összterméssel számolhatunk, és a WAPA prognózisában is nagyjából ennek megfelelő mennyiség, 238 ezer tonna szerepel
- nyilatkozta Gojko Zagorac, a Serbia Does Apples egyesület elnöke és a Ćirić Agro termelő vállalat értékesítési igazgatója.
A hozamokon túl a fagykárok a gyümölcsminőséget is jelentősen befolyásolták az érintett területeken: a Gala fajták gyümölcsei kisebb méretűek, a Granny Smith fajtáé pedig túlméretezettek. A termesztési időszak többi fennmaradó kiváló volt, kevesebb hőhullámmal, mint 2024-ben, de elegendő napsütéssel a szép gyümölcsszín kialakulásához. Gojko Zagorac beszélt arról is, hogy augusztus második hetében a termelők többsége megkezdte a korai fajták, főként a Gala szüretelését. Ez az ő régiójukban a szokásos betakarítási időpontnak felel meg, ellentétben 2024-vel, amikor a betakarítás két héttel korábban kezdődött.
Szerbia almaágazata az elmúlt évtizedben drámai változásokon ment keresztül. Az ország korábban évente közel 500 ezer tonna almát termelt, ez azonban mára jelentősen lecsökkent.
Gojko Zagorac elmondta, hogy a tendencia valóban csökkenő, és ennek több oka is van. A legjelentősebb tényező, hogy a régebbi, hagyományos gyümölcsösöket, ahol olyan hagyományos fajták domináltak, mint az Idared és a Golden Delicious, nagy részben kivágták. A szakember hozzátette, hogy
Idaredből 2017-ben még 197 ezer tonnát takarítottak be, idén 40 ezernél is kisebb mennyiséget várunk, a Golden Delicious termése pedig 2017-ben még 98 ezer tonna volt, 2025-ben 52 ezer tonna körül alakul majd. Az elmúlt két évtizedben a szerb almák fő exportpiacát jelentő Orosz Föderációval fennálló kereskedelmi kapcsolatok megszakadása is jelentős hatással volt az ágazatra. Az ukrajnai háború tartós következményekkel járt, amelyeket a műtrágyák és az energia inputköltségeinek jelentős emelkedése még tovább súlyosbított. A területi adatok szerint sok gyümölcsöst vágtak ki az észak-szerbiai, korábban fontos termesztőkörzetekben.
A fenti kihívások ellenére a Ćirić Agro modern gyümölcsösöket tart fenn, követi a trendeket és jelentős összegeket fektet a termelésbe és a minőség fenntartásába. Az olyan cégek, mint az övék, csökkenthetik a kockázatokat és szinte teljesen kontrollálhatják az alma terméshozamát és minőségét - mondja Gojko Zagorac. Ebben a szezonban többször is használtak fagyvédelmi rendszereket, és a száraz időszakokban a megfelelő tápanyagokkal történő öntözés is bevett gyakorlat.
A szerb almaexport vezető fajtái ma a Gala, a Granny Smith, a Red és a Golden Delicious, valamint a szórványosan termelt Braeburn. Az újonnan telepített ültetvényeknél egyre inkább a Gala fajták felé mozdulnak el, és csak néhány szerb vállalat, például a Delta Agrar termel klubfajtákat, leginkább Pink Lady, Modi, Evelina és Crimson Snow fajtákat.
A vezető szerb exportcégek fajtaválasztéka az összes főbb piac igényeihez igazodik - az EU-tól az Orosz Föderáción át a Távol-Keletig
- tette hozzá Gojko Zagorac.
Az exportadatok valóban jelentős piaci átalakulást mutatnak. Az Orosz Föderációba irányuló kivitel elkezdett ismét növekedni a 2023-as mélypontot követően: 2024-ben 42 millió euró volt (szemben a 2022-es 69 millió euróval), a Közel-Keletre 2024-ben pedig 27 millió euró értékben szállítottak a szerb exportőrök. A jelentős növekedést mutató területek közé tartozik az Egyesült Királyság (8 millió euró 2024-ben, szemben a 2022-es 4 millió euróval), Spanyolország és Portugália (nulláról 5 millió euróra), valamint a balkáni regionális piacok (12 millió euró 2024-ben, szemben a 2022-es 3 millió euróval). Ezek a diverzifikációs törekvések jól mutatják, hogy a szerb almaágazat folyamatosan alkalmazkodik a változó geopolitikai realitásokhoz. Ahogy a szakember fogalmazott,
a közeljövőben arra számítunk, hogy az észak-afrikai piacok fokozatosan megnyílnak a szerb almák előtt, különösen az Egyiptom és Szerbia között megkötött szabadkereskedelmi megállapodás után.
