A magyar gazdák 2025-ben kettős természeti csapással szembesültek: tavasszal az áprilisi fagyok, nyáron pedig a hőség és az aszály sújtották a mezőgazdaságot. A gyümölcstermesztők és a szántóföldi gazdák egyszerre küzdenek a termésveszteséggel és a piaci bizonytalansággal. Szakértők szerint a jövőben a szélsőséges időjárás nem rendkívüli, hanem megszokott lesz, ez pedig tudatosabb felkészülést igényel minden gazdálkodótól.

A termelők idén két oldalról kapták a csapást: a tavaszi fagy szinte lenullázta a gyümölcstermést több térségben, a nyári forróság pedig a kapásnövényekben okozott jelentős veszteségeket. Ez jól mutatja, hogy a mezőgazdaságban ma már nem lehet rögtönözni: szakértelemre, előrelátásra és tudatos növényvédelemre van szükség

- hangsúlyozta Gerda Anikó növényorvos, a Vitafer Hungária Kft. szaktanácsadója.

Drámai veszteségeket okoztak a gyümölcsösökben a tavaszi fagykárok

Az idei áprilisi eleji fagyok különösen kegyetlennek bizonyultak: több helyen -6 és -8 Celsius-fokot is mértek, amikor a gyümölcsfák már teljes virágzásban voltak. A legnagyobb veszteség a kajszibarackot érte, ahol a megszokott 20-30 ezer tonnás hozam helyett csupán 2-4 ezer tonna termés volt várható. Ez mindössze 10-20%-a az átlagos mennyiségnek, ez pedig az idei árakban is megmutatkozott. A fagykár az egész gyümölcságazatban több tíz milliárd forintos kiesést okozott, érintve az almát, abból is főleg a korai fajtáit, továbbá az őszibarackot, a meggyet, a cseresznyét és a szőlőt is.

A klímaváltozás következménye, hogy a rügyek és virágok egyre korábban fejlődnek ki, így sokkal sérülékenyebbek a kései fagyokra. Ezért a fagy elleni felkészülés ma már nem extra intézkedés, hanem a termesztés szerves része kell, hogy legyen

- tette hozzá Gerda Anikó.

A nyári hőhullámok újabb csapást jelentettek a kapásnövényeknél

A nyári hónapokban újabb kihívással kellett szembesülnie a termelőknek: a tartós hőség és az aszály komoly veszteséget okozott a szántóföldi növényekben. 2025 július 1. és augusztus 16. között műholdas felvételek is igazolták, hogy Magyarország a leginkább érintett országok között volt a kapásnövények (kukorica, napraforgó, szója) terméscsökkenésében. A Vitafer Hungária Kft. szaktanácsadója rámutatott, hogy

a hozamcsökkenés ezeknél a növényeknél akár 30-40%-ot is elérhetett. A szélsőséges hőmérséklet ráadásul nemcsak a mennyiséget, hanem a minőséget is érinti, hiszen a perzselő nap és a vízhiány rontja a növények anyagcseréjét, valamint elősegíti a kártevők, kórokozók szaporodását.

Tudatos növényvédelemmel a szélsőségek ellen

A kettős kihívás - a fagy és a hőség - világosan megmutatja, hogy a termelőknek innovatív stratégiákra van szükségük. A hagyományos módszerek mellett elengedhetetlen a növényvédelem tudatos megtervezése, a kondicionáló és a stressztűrő képesség növelését célzó kezelések beiktatása, valamint az időben végzett állományfelmérés és kártevő-monitorozás. Aszályos időszakban öntözés hiánya esetén különösen nagy jelentősége lehet ennek. Az integrált növényvédelem és a gyorsan reagáló szaktanácsadás segíthet abban, hogy a gazdák minimalizálják a veszteségeket, egyúttal megőrizzék a termés minőségét.

A szélsőségek kezelésében a kulcs sokszor a szakértelem. Nem lehet egyetlen technológiára vagy készítményre hagyatkozni. A siker a jól időzített beavatkozások, a tapasztalat és a megalapozott döntések együttese. Aki ebben következetes, az a nehezebb években is képes alkalmazkodni

- emelte ki Gerda Anikó.

A 2025-ös év világos jelzést adott: a szélsőséges időjárási események már nem újkeletű jelenségek, hanem a gazdálkodás mindennapi velejárója. Az alkalmazkodás kulcsa a tudatos tervezés, a korszerű növényvédelmi gyakorlatok alkalmazása és megfelelő szaktanácsadói hálózat igénybevétele. A Vitafer Hungária Kft. szaktanácsadója szerint a jövőben további hangsúlyt kaphatnak a professzionális állománykondicionáló kezelések, a lombtrágyázás, valamint az előrejelzésen alapuló védekezési stratégiák is.