Az El Niño, és hideg párja a La Niña bolygónk időjárásának régóta ismert mozgatórugói. Néhány éves váltakozásuk jelentősen befolyásolja a globális csapadékeloszlást: a Csendes-óceántól több ezer kilométerre is árvizek, aszályok vagy éppen heves viharok képesek kialakulni - írja az Időkép. A Phys.org hétfőn egy, a Nature Geoscience folyóiratban publikált tanulmány eredményeit tette közzé, mely szerint aggasztó változás van folyamatban: mind az El Niño, mind a La Niña egyre gyakrabban tart tovább egy évnél, ami felerősíti pusztító hatásukat.

Míg hagyományosan ezek a jelenségek nagyjából egy évig tartottak, az utóbbi időben egyre gyakoribbak a többéves események. Kiváló példa erre a 2020 és 2023 között tartó, ritka, hároméves ("triple-dip") La Niña. Amikor egy ilyen anomália elhúzódik vagy újra megjelenik a következő évben, a károk halmozódnak, és a helyreállítás sokkal nehezebb. Egy egyéves aszály is kihívás elé állítja a mezőgazdaságot, de több egymást követő aszályos év már túlterhelheti a rendszereket.

Ősi korallok és klímamodellek elemzése kimutatta, hogy a többéves ENSO események gyakorisága már az elmúlt 7000 évben is lassan nőtt, amit eredetileg a Föld pályájának apró változásai idéztek elő. Napjainkban azonban az emberi tevékenység okozta klímaváltozás, elsősorban az üvegházhatású gázok kibocsátása drámai mértékben gyorsítja fel ezt a természetes folyamatot.

Ennek következtében gyakoribb és hosszabb ideig tartó extrém időjárási eseményekre, aszályokra, hőhullámokra, árvizekre, erdőtüzekre kell számítanunk. A kutatók szerint ez már nem csupán tudományos probléma, hanem egy növekvő válság. Bár a Föld pályáját nem tudjuk megváltoztatni, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével, az éghajlati alkalmazkodóképesség erősítésével és a gyakoribb szélsőséges időjárásra való felkészüléssel enyhíthetjük a következményeket.