A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adatai drasztikus emelkedést mutatnak, hiszen míg 2025-ben országszerte 892 erdőtüzet regisztráltak, addig 2026 első hat hónapjában már 1189 ilyen eset történt. A korábbi évben leginkább a nyári, különösen a júniustól augusztusig tartó időszak bizonyult kritikusnak, idén azonban már a tavaszi hónapok is komoly gondot okoztak, így márciusban és áprilisban a tűzesetek száma már megközelítette a nyolcszázat.
A legtöbb riasztás Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Bács-Kiskun vármegyéből érkezett. A leégett terület nagyságát tekintve Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye szenvedte el a legnagyobb veszteséget, ahol közel 2682 hektáron pusztítottak a lángok, de Hajdú-Bihar és Pest vármegyében is több száz hektárnyi erdő károsodott.
A katasztrófavédelmi tapasztalatok és a beszámolók egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a tüzek döntő többsége emberi gondatlanságra vezethető vissza. A leggyakoribb kiváltó okok között szerepelnek az eldobott cigarettacsikkek, a felügyelet nélkül hagyott tűzrakások, a szabálytalan zöldhulladék-égetések, valamint a mezőgazdasági gépekből vagy vasúti szerelvényekből kipattanó szikrák. Szárazság idején egyetlen szikra is elegendő ahhoz, hogy a kiszáradt aljnövényzet lángra kapjon, és a felszíni tűz gyorsan átterjedjen a fák lombkoronájára.
Rendkívüli figyelmeztetés a turistáknak: életveszélyes csapda lett a nemzeti park
Az éghajlatváltozás miatt egyre sűrűsödő aszályos időszakokban az erdőgazdálkodóknak is kulcsszerepük van a megelőzésben. A jogszabályok által előírt erdőtűzvédelmi tervek alapján gondoskodniuk kell az erdei utak és nyiladékok folyamatos karbantartásáról, biztosítva a tűzoltó járművek gyors helyszínre jutását. Emellett kiemelten fontos a gyúlékony erdei hulladék és a tűzterjedést elősegítő biomassza mennyiségének csökkentése, a közutak melletti erdősávok ellenőrzése, valamint a lakosság tájékoztatása. A gyors észlelés és a megfelelően karbantartott infrastruktúra együttesen jelentősen mérsékelheti a pusztítást.
Tűzvész pusztít ebben a térségben: több ezer hektár égett már le
A védekezéshez és a kárelhárításhoz a Közös Agrárpolitika (KAP) is jelentős anyagi támogatást nyújt. A megelőzést célzó pályázatok segítségével az erdőgazdálkodók a tűzvédelmi hálózat fejlesztését és az erdők ellenálló képességének növelését finanszírozhatják. Ehhez az érintetteknek erdőkármegelőzési tervet kell készíteniük, amely nemcsak a felkészülést támogatja, hanem vészhelyzetben a hatóságok munkáját is felgyorsítja. Amennyiben a tűz már pusztított, és emiatt erdőfelújításra van szükség, a károsodott állományok és az ökológiai egyensúly helyreállítására külön támogatási konstrukció vehető igénybe, amelynek részleteiről a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakértői nyújtanak tájékoztatást a gazdáknak.
Az erdők megóvása azonban nem kizárólag a szakemberek és a hatóságok feladata, hanem közös felelősségünk. Kiemelten fontos a tűzgyújtási tilalom betartása, amely fokozott veszély idején nemcsak az erdőkben és a kijelölt tűzrakóhelyeken, hanem a fásított területek kétszáz méteres körzetében is szigorúan tiltja a nyílt láng használatát. Az aktuális korlátozásokról a Nébih erdőtűz-megelőzési oldalán, valamint a katasztrófavédelem felületein célszerű tájékozódni minden kirándulás vagy szabadtéri munka előtt.
Amennyiben valaki mégis tüzet vagy füstöt észlel az erdőben, haladéktalanul hívnia kell a 112-es segélyhívót, a lehető legpontosabban megadva a helyszínt és a tűz kiterjedését. Kisebb tüzet csak akkor szabad saját kezűleg oltani, ha az nem veszélyezteti a testi épséget, a gyors bejelentés ugyanis életeket és hatalmas erdőterületeket menthet meg a pusztulástól.
