Az Európában tapasztalt rendkívüli hőség megerősítette azt előrejelzését, hogy a klímaváltozás hogyan fogja érinteni a kontinenst.
Egy tanulmány elsőként ad pontos magyarázatot arra, hogyan és miért történik mindez.
Az elmúlt három évtizedben drasztikusan megnőtt a Hortobágyon átvonuló és telelő vadludak száma, amit egyértelműen a melegedő éghajlat okoz.
A globális átlaghőmérséklet várhatóan továbbra is rekordmagasságok közelében marad.
Bjorn Lomborg írása.
A modern vízgazdálkodási szemléletben kulcsszerepet kell kapnia a növények párologtatásának.
Az üvegházhatású gázok koncentrációja rekordokat dönt.
Az időjárási szélsőségek és az egyre összetettebb támogatási feltételek miatt nagyobb rugalmasságra lenne szükség a szabályozásban.
A klímaváltozás hatásait vizsgáló különböző modellfuttatások szerint az évszázad végére nőni fog az átlaghőmérséklet a Kárpát-medencében.
Az előrejelzések és a szakértők szerint egyre gyakrabban lesznek aszályos évek a Kárpát-medencében.
A hosszú távú átlagok szerint 2028 körül léphetjük át a 1,5°C-os szintet.
Magyarország különösen kitett az éghajlatváltozás hatásainak.
Nemzetközi becslések szerint a természeti katasztrófák és az éghajlatváltozás következményeinek mintegy 90%-a valamilyen módon a vízhez köthető.
A légkörben lebegő mikroműanyagok is hozzájárulhatnak a globális felmelegedéshez.
A különleges, gazdag ízvilágú paradicsomok nemcsak a kertet, hanem a konyhát is új szintre emelik.
A kutatók utánajártak, tényleg átalakulóban vannak-e az évszakok Magyarországon.
A legfrissebb eredmények azt mutatják, hogy óriási lehetőségek állnak a cirok előtt az állati takarmányozásban.
Meg kellene találni az intenzív és extenzív állattartási rendszerek egyensúlyát.
A legrosszabb forgatókönyv szerint az évszázad végére a főváros klímája Észak-Irán egyes területeihez hasonlíthat.
Az előrejelzések egyre nagyobb valószínűséggel számolnak a szuper El Niño kialakulásával, amely egyes régiókban súlyos aszályt, máshol heves viharokat okozhat.
Az EP elfogadta azokat az intézkedéseket, amelyek célja, hogy enyhítsék „a közel-keleti válság miatt megemelkedett műtrágyaárak” uniós gazdákra gyakorolt hatását.
Az ivási viselkedés folyamatos megfigyelése aduász lehet az állattartók kezében.
A sertéságazati válság a malacelőállítókat is hátrányosan érinti, több ezer forint veszteségük van minden egyes állaton.
Néhány évtized alatt felére zuhant vissza a szőlőtermés mennyisége Magyarországon.
A kormány döntött arról, hogy közvetlen támogatást nyújt majd egymillió dízel üzemű gépkocsi tulajdonosának és a családjainak.
