A globális éghajlat helyzetéről szóló jelentés szerint az akut élelmezési bizonytalansággal küzdő emberek száma drámaian megnövekedett: a COVID-19 világjárványt megelőző 149 millióról 2023-ra 333 millióra emelkedett. A természeti katasztrófákból eredő veszteségek jelentős részét, mintegy 23%-át a mezőgazdasági ágazat szenvedte el 2007 és 2022 között. A Közel-Kelet és Észak-Afrika (MENA) régió különösen veszélyeztetett az éghajlatváltozás hatásai által. Bár a térség országai a globális szén-dioxid-kibocsátás kevesebb mint 5%-áért felelősek, mégis aránytalanul nagy terhet viselnek. A hőmérséklet a globális átlagnál kétszer gyorsabban emelkedik, és a vízhiány egyre súlyosabb problémát jelent - írja a greenpeace.org.

Vízhiány fenyegeti ezt a magyar térséget: ez lehet rá a megoldás?

Kulcsfontosságú a Homokhátság és az alföldi területek vízellátásának mielőbbi javítása.

Észak-Afrikában Marokkó és Algéria példátlan szárazsággal küzd. A Meteorológiai Világszervezet figyelmeztetése szerint a csapadékmennyiség folyamatosan csökken, ami jelentős terméskieséshez vezet. Marokkóban 2023-ban 28%-kal csökkent a csapadékmennyiség, ami a mezőgazdasági termelés 20%-os visszaesését eredményezte. Tunéziában a gabonaágazat szenvedte el a legnagyobb veszteséget, 80%-os termeléscsökkenéssel. Egyiptomban a Nílus-delta, az ország mezőgazdasági központja komoly veszélyben van. A tengerszint emelkedése és a sós víz behatolása fenyegeti a termékeny földeket.

A stratégiai fontosságú növények, például a búza, a mangó, a szójabab és az olajbogyó termesztése jelentősen visszaesett, ami tovább rontja Egyiptom élelmezésbiztonságát

- állapítja meg a jelentés.

Erős spekuláció látott napvilágot az amerikai mezőgazdaságról

Mind a kukorica, mind a szarvasmarha esetében optimisták maradtak a spekulánsok a chicagói árutőzsdén.

Jordánia a világ egyik leginkább vízhiányos országa. Az Economist Impact jelentése szerint a vízhiány 2030-ig évente 1,2%-kal csökkentheti a mezőgazdasági termelékenységet, ami évente akár 29 millió dollárba is kerülhet az ország gazdaságának. A Világbank becslései még súlyosabb következményeket vetítenek előre: a víz rendelkezésre állásának csökkenése és az éghajlatváltozás 6,8%-kal zsugoríthatja Jordánia GDP-jét. Irak az ötödik legsebezhetőbb ország az éghajlatváltozással szemben. Az ENSZ adatai szerint az ország folyóinak 90%-a szennyezett, és 2035-re a vízkészletek várhatóan csak a szükségletek 15%-át fedezik majd.

Az iraki statisztikai hivatal jelentése alapján az ország az elmúlt évtizedben elvesztette öntözött mezőgazdasági területeinek 61%-át. Az éghajlatváltozás hatásai nem csak környezeti, hanem súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel járnak. A csökkenő élelmiszertermelés, a növekvő szegénység és a súlyosbodó éhínség csak néhány a számos probléma közül, amelyekkel a régiónak szembe kell néznie. Az előrejelzések szerint a terméshozamok csökkenése 2030-ra csak Afrikában több mint 43 millió embert sodorhat a szegénységi küszöb alá.