Nincs mire várni: az EU felvenné a harcot az aszállyal
Az unió cselekvési tervet sürget az aszályokkal szembeni uniós ellenállóképesség szavatolására.
Az unió cselekvési tervet sürget az aszályokkal szembeni uniós ellenállóképesség szavatolására.
Vita nélküli napirendi pontként fogadták el az elsivatagosodásról, a talajdegradációról és az aszályról szóló tanácsi következtetést.
Az agrártárca vezetője a Környezetvédelmi Tanács ülését megelőzően közölte, nagy hangsúly lesz a fenntarthatóságon.
Bő három évtizede nem volt olyan alacsony a világ folyóinak vízállása, mint tavaly.
A csemegeszőlő termesztése lényegesen kevesebb környezeti kockázatot jelent más gyümölcsfajokkal szemben.
Félő, hogy az éghajlati jellemzők éven belüli eloszlásának ilyen komoly átrendeződését sok faj nem fogja tudni lekövetni.
Az élelmezésbiztonság ma már nem csupán a fejlődő országok problémája, hiszen a fejlett világé is.
Az éghajlatváltozás hatásai egyre több esetben érzékelhetőek, nincs ez másképp a fűszeripar esetében sem.
Az éghajlatváltozás miatt egyre gyakrabban egyre nagyobb árvizek lesznek a jövőben.
Már korlátozottabb vízkészlet áll a rendelkezésünkre, ezen pedig az éghajlatváltozás sem segít.
Egyre gyakoribbak a károkozó szélviharok és erdőtüzek, sőt aggasztóan terjed a szú is.
A klímaváltozás miatt inthetnek búcsút a magyarok az eddig ismert ősznek és télnek.
Az átlaghőmérséklet Ausztrália-szerte 3,03 Celsius-fokkal haladta meg a hosszú távú átlagot.
Óriási problémát okoz a csipkéspoloska itthon, ugyanis fokozatosan szürkíti el a tölgyfák levelét, ezzel egyenesen a pusztulásba taszítva azt.
A vörös törpeméh megjelenése egy újabb bizonyítéka annak, hogy az éghajlatváltozás miatt melegedő klíma új fajok megjelenéséhez vezet.
Az új borjogi szabályok és agrártámogatások révén a borászoknak lehetőségük nyílik arra, hogy megerősítsék pozíciójukat a nemzetközi piacon.
A sekély tavak, mint például a Balaton, különösen érzékenyek a klímaváltozásra, mert gyorsabban melegednek fel és hűlnek le, mint a mélyebbek.
A legfrissebb vizsgálatok szerint a magyar erdőkben is jelentősen felgyorsult a klímaváltozás.
A 100 évesnél idősebb fák a korábban gondoltnál sokkal jobban segítenek a felmelegedés elleni küzdelemben.
Lehűlést és jóval kevesebb csapadékot jelentene az Atlanti-óceán áramlásának leállása.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.