A tudományos mérések egyértelműen igazolják, hogy az európai kontinens felmelegedése jóval intenzívebb a világátlagnál. Kis Anna éghajlatkutató rámutatott, hogy a jelenség hátterében több tényező együttes hatása áll. Egyrészt az éghajlatváltozás miatt átalakultak a légköri cirkulációs viszonyok, így egyre gyakrabban ragadnak be tartós, száraz és meleg időt hozó anticiklonok, amelyek jelentősen fűtik a kontinenst. Szabó Péter éghajlatkutató adatai alapján 1980 óta 55 százalékban éppen ezek a sűrűsödő anticiklonok okozzák Európa folyamatos kiszáradását.

Drasztikus változás jöhet a földeken: ez vár a magyarok slágernövényére

A legnagyobb területen vetett hazai szántóföldi növényünk, a búza eddig viszonylag jól helytállt a felmelegedéssel szemben.

Emellett meghatározó a rohamosan melegedő Északi-sarkvidék közelsége, valamint a csökkenő hótakaró is. Utóbbi azért kritikus, mert a hó hiánya rontja a felszín albedóját, azaz sugárzás-visszaverő képességét, ami egy öngerjesztő folyamat révén tovább erősíti a felmelegedést. A jelenség egyik legmeglepőbb mozgatórugója azonban a kontinens levegőjének tisztulása. Bár az aeroszol-kibocsátás csökkenése komoly közegészségügyi siker, hiszen kevesebb lett a légúti megbetegedés, megvan az ára. A kevesebb légszennyező részecske miatt csökkent a felhőképződés, így a kontinens légköre nyaranta kevesebb napsugárzást tud megszűrni. Több hő éri el a felszínt, ami tovább fokozza a hőséget.

Így miközben Európa levegőminősége sokat javult, a tisztább légkör védtelenebbé tette a kontinenst a perzselő napsugárzással szemben.

A megváltozott áramlási viszonyok és a megnövekedett besugárzás miatt mára rendszeressé váltak az extrém hőhullámok. Bár a köznyelvben hajlamosak minden komolyabb kánikulát "hőkupolának" nevezni, a szakértők szerint ez a kifejezés meteorológiailag nem húzható rá minden hőségperiódusra. A tartós meleg hatásai azonban vitathatatlanok, hiszen az adatok statisztikailag is egyértelműen igazolják, hogy a rendkívüli hőségnapokon drasztikusan megnő a halálozások száma.