A kínai Fudan Egyetem és az amerikai Duke Egyetem kutatóinak közös tanulmánya hétfőn jelent meg a Nature Climate Change folyóiratban. Laboratóriumi kísérleteik és légköri modellezéseik szerint a levegőben szálló műanyagszennyezés hőmegtartó hatása eléri a fekete szén (korom) hatásának 16,2%-át. A fekete szén a szén-dioxid után a második legjelentősebb üvegházhatású klímaerőltető tényező. A kutatók szerint ez az arány globális szinten ugyan mérsékeltnek számít, de egyes térségekben a műanyagrészecskék hatása jóval nagyobb lehet. A Csendes-óceán erősen szennyezett részein például akár 4,7-szeresen is meghaladhatja a fekete szénét.

A korábbi kutatások elhanyagolhatónak ítélték a mikroműanyagok klímahatását, mivel a fehér műanyagszemcsék visszaverik a napfényt. Az új tanulmány azonban kimutatta, hogy a légkörben lévő részecskék túlnyomó többsége színes, amelyek viszont elnyelik a napsugárzást. Drew Shindell, a Duke Egyetem klímakutatója és a tanulmány társszerzője elmondta: a kutatásuk újdonsága abban rejlik, hogy pontos méréseket végeztek arról, milyen mértékben nyelik el a napfényt a különböző színű részecskék.

A nanométerestől a mikrométeres méretig terjedő műanyagdarabok folyamatosan kerülnek a légkörbe. Ez úgy történik, hogy az óceánokba és a szárazföldre jutó műanyaghulladék a környezeti hatások miatt egyre kisebb darabokra bomlik. Ezt követően a szél felkapja, és a légáramlatokba sodorja a mikroszkopikus részecskéket.

Drew Shindell arra is felhívta a figyelmet, hogy a légkörbe kerülő műanyagszemcsék vagy eleve sötétek, vagy ha világosabbak is, a környezetben töltött idő során besötétednek. Az összesített hatásuk tehát egyértelműen melegítő jellegű. A kutatók szerint mindez indokolttá teszi a jelenlegi klímamodellek felülvizsgálatát és frissítését.