Vasárnap reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, vasárnapi (2026.06.14.) napon.
2026.06.14. vasárnap: A változó felhőzet mellett több-kevesebb napsütés várható, majd napközben egyre erőteljesebbé válik a gomolyfelhő-képződés. Délelőtt kevés helyen, délutántól már nagy területen, legkisebb eséllyel az északkeleti harmadban várható zápor, zivatar. A Dunántúl keleti felén és a Dél-Alföldön heves zivatar is lehet. A nyugati, északnyugati szelet elsősorban hazánk északkeleti, északi felén kísérhetik élénk, olykor erős lökések. Zivatarok környezetében viharossá fokozódhat a légmozgás.
A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 24 és 28 fok között valószínű. Késő estére általában 13 és 18 fok közé hűl le a levegő.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: A meleg- és a hidegfrontra érzékenyeket is megterhelheti az időjárás. Sokaknál fordulhat elő fejfájás, migrén, koncentrációs-zavar, vérnyomás-ingadozás. A közlekedésben résztvevőknél megnövekedhet a reakcióidő.
A következő napon várható időjárás
2026.06.15 hétfő: A fátyol- és gomolyfelhők mellett sok napsütés valószínű, de délnyugaton és délen tartósabban több lehet a felhő, főleg arrafelé valószínű eső, zápor, esetleg zivatar is. A nyugati, északnyugati szelet élénk, néhol erős lökések kísérik, délnyugaton, délen gyenge vagy mérsékelt maradhat a légmozgás. Délután 20, 26 fokra számíthatunk.
Friss híreink:
Háttérbe kerül a műtrágya itthon: ezek a készítmények tarolnak helyette
Látványosan nőtt a biológiai termésnövelők piaca Magyarországon, a gazdálkodók 2025-ben már 24,4 milliárd forintot költöttek ilyen készítményekre, ami több mint 55 százalékos növekedést jelent egyetlen év alatt. A klímaváltozás, a talajok romló állapota és a műtrágyahasználat korlátai miatt egyre több termelő fordul a talajélet helyreállítását és a növények stressztűrését javító megoldások felé
Te is vennél cseresznyét mostanában? Jó, ha tudod, mi derült ki róla
Bár az idei cseresznyetermés kedvezőbben alakult a tavalyinál, az árak továbbra is magasak: a prémium minőségű gyümölcs kilogrammonként 3000-4500 forintba kerülhet a kiskereskedelemben. A piacokon valamivel kedvezőbb árakkal találkozhatnak a vásárlók, miközben a saját szedésű cseresznye akár ötödannyiért is elérhető. A nyári szezon egyik legkedveltebb gyümölcse így idén is jelentős árkülönbségeket mutat a különböző értékesítési csatornák között.
Felemás év Magyarország legnagyobb agráróriásánál: későn jöttek a pályázatok
A 2025-ös év Magyarország legnagyobb mezőgazdasági intergrátora, a KITE cégcsoport tagjai számára felemás eredményeket hozott. A csoport zászlóshajója, a KITE Zrt. például az előző évhez képest 1,3 milliárd forinttal gyengébben zárta a 2025-as üzleti évet, bár még így is nyereséges volt. A cégcsoport többi tagjai változatosabb eredményeket produkáltak, de az év végi adózott eredmények jellemzően magasabbak voltak a 2024-es beszámolóban szereplő adatoknál.
A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:
Megtalálták a globális klímatragédia ellenszerét? A jövőkutató szerint itt a nagy esély, de a kockázatok is óriásiak
A mesterséges intelligencia rohamos terjedése nemcsak a mindennapjainkat alakítja át, hanem egyre súlyosabb, sokszor láthatatlan ökológiai lábnyomot is hagy maga után. Miközben a klímaváltozás és az időjárási szélsőségek már a saját bőrünkön is érezhetők , az AI működését biztosító globális adatközpontok vízigénye a közeljövőben akár meg is duplázódhat , és a létesítmények lokális hőszigethatást, akár 4-5 fokos hőmérséklet-emelkedést is okozhatnak a közvetlen környezetükben. Ugyanakkor éppen ez a sokat vitatott technológia az, amely soha nem látott esélyt is adhat a kezünkbe a válság enyhítésére: az AI elképesztő adatfeldolgozó kapacitása révén forradalmasíthatja a klímamodellezést, az energiahatékonyság javítását és a környezeti kockázatok korai előrejelzését. Mivel a rendelkezésre álló erőforrásaink végesek, létfontosságú megértenünk, hogy a technológia környezeti terhelése vagy a klímavédelemben nyújtott segítsége lesz-e a meghatározóbb a jövőben. Ennek az égetően aktuális és ellentmondásos kérdéskörnek a megértésében Kömlődi Ferenc jövőkutató, a Neumann János Számítógép-Tudományi Társaság kutatója volt a segítségünkre.
