Innováció | 2024. április 18. 13:29
Őrület: ki nem találnád, hogyan űznék el a madarakat a földekről Amerikában
A lézeres madárijesztők jelenthetik a megoldást a kártevő madarak ellen a szántóföldeken.
2026. április 28. kedd Valéria
A lézeres madárijesztők jelenthetik a megoldást a kártevő madarak ellen a szántóföldeken.
A költési időszak közeledtével máris számítani lehet ablakokat, autókat „támadó” madarakra, de a probléma könnyen kezelhető.
Mi tehet a lakosság akkor, ha tavasszal a postaládájukba költöznek a széncinegék?
Félidejéhez érkezett a vonuló madarakat a nagyfeszültségű távvezetékekvédől védő Danube Fee Sky projekt.
A kutatók először találtak madárinfluenzával fertőzött emlősöket az Antarktisz közelében.
A kerecsensólyom lett az év madara 2024-ben, az Európai Unióban élő állomány több mint 60 százaléka Magyarországon fészkel.
A klímaváltozás negatív hatásai miatt sok fecske gyakorlatilag a saját fészkében pusztul éhen a fiókákkal együtt.
Egy friss tanulmány szerint a városi vízimadarak fontos terjesztői az őshonos és az inváziós növényeknek.
A feleslegesen kiszórt rengeteg táplálék vonzza a patkányokat, ami idén különösen nagy problémát jelent a fővárosban.
Rekordszámú, több mint ezerháromszáz fehérgólya-fiókát gyűrűztek meg idén az állatvédők az ország 17 vármegyéjében.
A három leggyakrabban megfigyelt faj a fekete rigó, a széncinege és a házi rozsdafarkú volt az MME által tavaly útjára indított TermészetLesen.
A kertekben előforduló madarak nem csak rovarokkal és magvakkal táplálkoznak, ha van rá módjuk, szívesen megdézsmálják a gyümölcsöket is.
A fészkelő fülesbaglyok állományának felderítésében segíthet a lakosság Magyarországon.
A Hyalomma rufipes azért érdemel fokozott figyelmet, mert számos veszélyes kórokozót képes terjeszteni, többek között a krími-kongói vérzéses lázt okozó vírust is.
Egyre fokozódik a varjúhelyzet a Balatonon, és úgy tűnik, egyelőre nincsen rá megoldás.
Ezeket mindenképpen érdemes tudni a fogságban tartott madarak mozgatására vonatkozóan.
Egy friss kutatás rámutatott arra, hogy akár gyógyhatással is bírhat a madárdal.
Az ÖK kutató-főigazgatójának részvételével zajló nemzetközi kutatás kimutatta, hogy a világ madarai egyre korábban költenek a klímaváltozás miatt.
Egyre inkább megszűntek azok a magas kórós szántószegélyek, ahol alapvetően megtalálták az életfeltételeiket a növények és az állatok.
A természetvédők arra kérik az embereket, hogy semmilyen táplálékkal ne etessék kirándulás közben a vízimadarakat.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
