A fecskék nagyon értékes madarak, hiszen specialistának számítanak. A táplálékukat kizárólag a repülő lágy rovarok adják, melyekből évente több mint 1 kilogrammot fogyasztanak el. Étrendjükben sok mezőgazdasági kártevő és veszélyes betegségeket terjesztő szúnyog is szerepel. További különlegességük, hogy kis termetük, gyors és fordulékony röptük miatt nincs állományszintű ragadozójuk - ezt a szabályozást az időjárási szélsőségek és az élősködők látják el. A mindent felszántó vagy legeltető nagyüzemi mezőgazdaság jellegénél fogva felszámolja a természetes élőhelyeket, réteket, bokros erdősávokat, tocsogókat. Ezek eltűnésével az itt élő állat- és növényfajok is elvándorolnak vagy kihalnak, de ez csökkenti a fecskék számára elérhető táplálék mennyiségét is.

Rengeteg madár pusztul el Magyarországon: durva, mi áll a háttérben

Évente mintegy 300 ezer madár pusztul el áramütés miatt Magyarországon, ez ellen pedig tenni kéne valamit.

Komoly veszélyt jelent rájuk a mezőgazdaság

A mezőgazdaság elengedhetetlen létezésünkhöz, ugyanakkor (sajnos) árnyoldalai is vannak, főleg az élővilágra nézve, ami a fecskék esetében is beigazolódik: Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) korábban elmondta, az agrárkemikáliák a megmaradó rovarzsákmányon keresztül a madarakat is megmérgezi, ami további állománycsökkentő tényező. Táplálék hiányában pedig költeni sem tudnak, a szaporulat elmaradása a felnőtt madarak elhullásával együtt gyors és drámai szintű állományösszeomláshoz vezet. A klímaváltozás az ő életüket is megkeserítik hiszen az egyre inkább megmutatkozó negatív hatásaira is rendkívül érzékeny a fecskepopuláció. A költési időszakban, tavasszal bekövetkező szokatlanul hűvös időjárás miatt jelentősen lecsökken a repülő rovarok aktivitása, így sok fecske gyakorlatilag a saját fészkében pusztul éhen a fiókákkal együtt. Ilyen hűvös tavaszokra az elmúlt néhány évben is bőven láthattunk példát.

Ha mindez nem lenne elég, korábban még a fészkek leverése is súlyos próblémának számítottak, pedig a fecskék a fészkeikkel együtt egyaránt védettek. Jó hír, hogy ezt mára nagyjából 80%-kal sikerült mérsékelni együttműködés hatására az elmúlt 10 évben. Ez lehet a fő oka annak, hogy 2010 óta nem folytatódott az állomány csökkenése. Az, hogy látnak-e még fecskéket unokáink, rajtunk is múlik. Tennünk kell azért, hogy állományuk zavartalanul tudjon gyarapodni, ami ellensúlyozhatja jövőben várható, a fecskepopulációt megtizedelő folyamatokat. 

Ennyi volt? Tényleg eltűnhetnek ezek az állatok Magyarországról?

Legtöbbször az emberi tevékenységnek köszönhetően kerülnek a kihalás szélére az állatok, amit a klímaváltozás csak tovább fokoz.

Ez nagyon sok fehér gólyának a veszte

Az elmúlt években a gólyaállomány is csökkenésnek indult, azonban örömteli, hogy a tavaly 4 100 párra becsült hazai fészkelő fehér gólya egyedszáma megegyezik a 2019-ben számolt adattal, ami azt jelenti, hogy az utóbbi pár évben megállt a fehér gólyánál korábban kimutatott állománycsökkenés. Ám ezt a képet is árnyalja, hogy ennek ellenére rengeteg gólya pusztul el, aminek az egyik fő oka nem más, mint az áramütés. Sok más országhoz hasonlóan Magyarország is a földfelszíni áramtovábbítás rendszere mellett döntött, ami madárvédelmi szempontból kétféle problémát is magában hordoz. A kisebb veszélyt a madarak ütközése jelenti, ezzel kapcsolatban viszonylag kevés faj érintett, de például a túzokra nézve érzékeny kérdés.

A szakember szerint a nagyobb gondot - nemcsak idehaza, hanem az egész világon - az jelenti, hogy a szabad vezetékek oszlopainak úgynevezett kereszttartóin, különösen a nyílt, pusztás élőhelyeken előszeretettel ücsörögnek a madarak, ám ezen a helyen könnyen áramütés érheti őket - a pusztulásukat is okozva -, amikor leszállva a testük, szárnyuk, lábuk összeköti a vezetékeket egymással vagy a földelt oszloppal. A számuk pedig önmagukért beszélnek: becslések szerint Magyarországon minden évben 300 ezer körüli madár pusztul el ilyen módon. A veréb mérettől fölfelé a legnagyobb termetű sasokig, keselyükig és gólyákig, mindent és bármit fenyeget ez a veszély, így hát az értékes(ebb), védett madaraink is bajban vannak. A helyzetet az sem segíti, hogy hazánk esetében akár 100 ezer kilométernyi vezetékről és közel egymillió oszlopról beszélünk. Némi javulást jelenthet, hogy amikor új szakaszokat létesítenek, vagy újítanak fel, akkor már a rendelkezésre álló akkori legmodernebb, szabványosított oszlopfejszerkezeteket szerelik föl az áramszolgáltató munkatársai itthon.

Komoly rekord dőlt meg a gólyákkal kapcsolatban Magyarországon

Rekordszámú, több mint ezerháromszáz fehérgólya-fiókát gyűrűztek meg idén az állatvédők az ország 17 vármegyéjében.

Rengeteg madár van veszélyben

Nem a vetési varjú az egyetlen Magyarországon élő madárfaj, amelynek drasztikusan csökkent a példányszáma az elmúlt évtizedekben. Egy összeurópai felmérés alapján 1980 és 2017 között 17-19 százalékkal csökkent az összesített madárállomány az Európai Unióban, ami 560 és 620 millió közötti madár eltűnését jelenti. Az iparszerű mezőgazdasági termelés térhódítása miatt elsősorban a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok veszélyeztettek. Az MME szerint az ilyen madarak populációi 1980 és 2015 között több mint 55 százalékkal csökkentek az EU-ban. Látványosan csökkent egyes mezőgazdasági környezetben élő madárfajok példányszáma.

1999 óta a fogoly és a fürj egyedszáma is töredékére olvadt, a mezei pacsirták és a sárga billegetők száma mintegy harmadával csökkent. Hozzájuk hasonlóan a vizes élőhelyeken vagy nádasokban élő madárfajok száma is drasztikus mértékben csökken. A bíbic és a nádirigó állománya is kevesebb mint felére esett bő húsz év alatt, a bölömbika pedig gyakorlatilag eltűnt Magyarországról.

Összességében tehát elmondható, hogy a megszaporodó konfliktusok hátterében javarészt az emberi tevékenység áll: a városok és a mezőgazdaság terjeszkedése, valamint a klímaváltozás miatt az állatok egyre inkább kiszorulnak természetes élőhelyeikről. Az egyre nagyobb szántóföldi táblák és lebetonozott területek miatt egyre több állat kényszerül arra, hogy emberekkel éljen együtt, ez pedig alapvetően alakítja át az ökoszisztémát. Mindez egyúttal magába foglalja azt is, hogy a fentebb említetteken kívül mi lehetne a megoldás mindez ellen.