Tombola és értékes nyeremények az Agrárszektor 2025 konferencián!
Tombolával és értékes nyereményekkel várjuk az Agrárszektor konferencia résztvevőit az esemény 2. napjának végén! FŐNYEREMÉNY: Az AXIÁL Kft. felajánlásából a szerencsés nyertes egy Fűnyírótraktor Portland Hawk H9212RD-rel lesz gazdagabb!
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén!
Mint oly sok más ország, Magyarország is a földfelszíni áramtovábbítás rendszere mellett döntött, ami madárvédelmi szempontból kétféle problémát is magában hordoz - fejtette ki Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője. A szakember szerint a kisebb veszélyt a madarak ütközése jelenti, ezzel kapcsolatban viszonylag kevés faj érintett, de például a túzokra nézve érzékeny kérdés - olvasható az Infostart oldalán. Orbán Zoltán szerint a nagyobb gondot - nemcsak idehaza, hanem az egész világon - az jelenti, hogy a szabad vezetékek oszlopainak úgynevezett kereszttartóin, különösen a nyílt, pusztás élőhelyeken előszeretettel ücsörögnek a madarak, ám ezen a helyen könnyen áramütés érheti őket - a pusztulásukat is okozva -, amikor leszállva a testük, szárnyuk, lábuk összeköti a vezetékeket egymással vagy a földelt oszloppal - magyarázta az MME szóvivője, jelezve: becslések szerint Magyarországon minden évben 300 ezer körüli madár pusztul el ilyen módon. Ahogy Orbán Zoltán fogalmazott,
veréb mérettől fölfelé a legnagyobb termetű sasokig, keselyükig és gólyákig, mindent és bármit fenyeget ez a veszély.
A veszély azért is valós, mert hazánk esetében akár 100 ezer kilométernyi vezetékről és közel egymillió oszlopról lehet beszélni. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2010-ben készült átfogó tanulmánya szerint „hihetetlenül” költséges - akkori áron 550 milliárd forint - lenne a szabad vezetékeket földkábelekre cserélni. Ehelyett az MME 1976-os megalakulása óta együttműködik az áramszolgáltatókkal, a mérnök-kutató-fejlesztő csapatokkal, hogy közösen dolgozzanak ki madárbarát fejszerkezeteket.
Ennek köszönhetően, amikor új szakaszokat létesítenek, vagy újítanak fel, akkor már a rendelkezésre álló akkori legmodernebb, szabványosított oszlopfejszerkezeteket szerelik föl az áramszolgáltató munkatársai - emelte ki Orbán Zoltán.
A legveszélyesebb, madárgyilkosnak is nevezett középfeszültségű szabadvezetékes hálózat 55 ezer kilométer Magyarországon, közel 700 ezer oszloppal. Az MME szóvivője szerint, ha most elkezdenék ezek teljes kicserélését, akkor is sok-sok évig eltartana a munka.
Mit lehet tenni a madarak védelme érdekében?
A szakemberek és a madárvédők mindent megtesznek, hogy áramütés miatti madárpusztulások ne forduljanak elő. Orbán Zoltán elmondása szerint az emberek a leggyakrabban belterületen a fehér gólya pusztulásával találkozna, ami az egyik legjelentősebb probléma. Erről azonban egy elektronikus űrlap kitöltésével bejelentést lehet tenni az MME-nek, amit továbbítani fognak a hatóságoknak és az áramszolgáltatónak.
Ha sérült állatot találnánk, minden esetben a legjobb és leggyorsabb, ha értesítjük az illetékes nemzeti park munkatársait. Ők segítségünkre lesznek abban, hogy a sérült állat a megfelelő madármentő állomásra kerüljön. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján a természetbarát menüpont alatt megtalálható az országos madármentő lista vármegyei bontásban
- mondta Orbán Zoltán.
A Mavir drónokkal telepített, úgynevezett eltérítő rendszerekkel és műfészkekkel védi a madarakat az áramütéstől - mondta el az InfoRádióban a társaság környezetvédelmi főmunkatársa. Bíró György hangsúlyozta, hogy a madárvédelem az energiaellátás biztonsága érdekében is elengedhetetlenül fontos.
