Egyre több ilyen madár él Magyarországon: vajon miért jönnek most ide?

Egyre több ilyen madár él Magyarországon: vajon miért jönnek most ide?

MTI
A kék vércse (Falco vespertinus), a magyar puszták legszínpompásabb ragadozómadara az elmúlt években egyre növekvő számban költ a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben található Baksi-pusztán, idén ötven pár költött a kihelyezett mesterséges fészekládákban, ami az elmúlt évtized legkiemelkedőbb adata - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (ME) Csongrád megyei helyi csoportja a civil szervezet honlapján.

MÁR CSAK 2 HÉT! AZ AGRÁRSZAKMA VEZETŐI SIÓFOKON TALÁLKOZNAK!

December 2–3-án ismét megrendezik a Portfolio Agrárszektor Konferenciát, a hazai agrárium egyik legnagyobb és legrangosabb szakmai csúcstalálkozóját, ahol a mezőgazdaság és az élelmiszeripar legfontosabb kihívásai, támogatási lehetőségei és jövőbeli kilátásai kerülnek fókuszba.

A rendezvény előadói között lesz Elli Tsiforou, a Copa-Cogeca főtitkára, Gert-Jan Oplaat, az AVEC elnöke, Nemes Imre, a Nébih elnöke, Harsányi Zsolt, az AXIÁL tulajdonos-ügyvezetője és Ádám János, a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója.

Ne maradjon le az év egyik legfontosabb agrárszakmai eseményéről! 

A kék vércse Magyarországon fokozottan védett, kis termetű - 30 centiméteres testhosszú - sólyomfaj. Tipikus síkvidéki madárfaj, bokrokkal, facsoportokkal tarkított síkságokon, erdőszéleken fordul elő. Nyugati elterjedési határát jelenti Magyarország - az Alföld, főleg a Hortobágy jellegzetes fészkelő madara -, keletre egészen a Bajkál-tó régiójáig megtalálható, de Afrika déli részén telel. Elsősorban rovarokkal, főleg szöcskékkel, sáskákkal és szitakötőkkel táplálkozik, de kisebb gerinceset is elejt.

Eredetileg vetésivarjú-telepeken költött, azonban az 1990-es években az intenzív varjúmérgezés miatt az állomány 90%-a kipusztult és a 2006-os védetté nyilvánítás óta sem állt vissza. A Baksi-pusztára kihelyezett vércseládákban idén a Kiskunsági nemzeti Park munkatársai és az MME önkéntesei ötven pár kék vércsét és 75 pár vörös vércsét találtak. A gyűrűzések során 52 kékvércse-fióka kapott a fémgyűrű mellett színes gyűrűt is, amely segíti a madarak azonosítását a távolból.

A természetes, harkályok vájta odúk mellett a mesterséges, D-típusú odúkban költő szalakóták (Coracias garrulus) idén rekordszámban költöttek, nagy meglepetésre hét vércseládát is szalakóták foglaltak el. A költőládák ellenőrzése során még egy erdeifülesbagoly-fióka (Asio otus) is gyűrűt kapott. Az egyik vércseládában ritka látvány fogadta az önkénteseket, egy kékvércse-fióka mellett egy vörös vércse (Falco tinnunculus) fiókája nevelkedett, láthatóan mindkét madár jól táplált és egészséges volt.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

CLAAS AXION-ok új generációja (x)

Új szintre emeli a hatékonyságot az új CLAAS AXION 8 és 9: 240–450 lóerő, prémium kényelem és intelligens technológiák a még eredményesebb munkáért.

Támogatott tartalom

KWS innováció és megoldások – Fókuszban a kockázatkezelés (x)

A mezőgazdaság előtt álló kihívások változnak, de célunk változatlan: partnereink sikeres és biztonságos gazdálkodásának támogatása. Innovációinkkal, széles portfóliónkkal és szakmai támogatásunkkal együtt keressük a helyi adottságokhoz legjobban illeszkedő megoldásokat.

FIZETETT TARTALOM