Elárulta a titkot a szakértő: így űzheted ki a pusztító madarakat a kertedből

Elárulta a titkot a szakértő: így űzheted ki a pusztító madarakat a kertedből

agrarszektor.hu
Attól a pillanattól kezdve, hogy elkezdek érni a gyümölcsök, megjelennek a kertben a "kártevő" madarak, amelyek előszeretettel dézsmálják meg a cseresznyét, az epret, illetve később a szőlőt is. De mit lehet tenni ellenük? Hogyan léphetünk fel a falánk madarak ellen? Ezek jó része ugyanis védett Magyarországon, így elpusztításuk, vagy akár csak megsebesítésük is komoly bírságot vonhat maga után. A HelloVidék ezekre a kérdésekre kereste a választ.

Jön a magyar agrárium kihagyhatatlan toprendezvénye, az Agrárszektor Konferencia | 2023. november 29-30., Siófok

A rendezvény az éves agráresemények összegzése és értékelése mellett hosszabb távú jövőképet is felvázól a résztvevők számára a megalapozott fejlesztési és beruházási döntésekhez. A konferencián a hazai államigazgatási, banki, vállalati és érdekképviseleti szféra csúcsvezetői nyújtanak első kézből származó, releváns információkat, amelyek az agrárgazdaság valamennyi szereplője – a termelők, az élelmiszergyártók és a kereskedők – számára egyaránt hasznos tájékoztatásul szolgálhatnak.

SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4-4 pont kapható az eseményen való részvételért. (A kredit pont érvényesítéséhez mindkét nap külön regisztráció szükséges a helyszínen!)

Bár a legtöbb kerttulajdonos kifejezetten kedveli a madarakat, és mindent megtesz azért, hogy ezek az állatok kellemes otthonra találjanak a kertjében, van egy pont, ami meg tudja rontani ezt a szép kapcsolatot. Ez pedig a gyümölcsfák és bokrok kérdése, hiszen a madarak legalább annyira szeretik ezeket a csemegéket, mint mi magunk. Hiába szeretjük tehát a különféle hasznos énekesmadarat, ha azon kapjuk őket, hogy a pirosodó szamócát vagy cseresznyét dézsmálják, máris kevésbé vagyunk elnézőek és elfogadóak irányukba. De mit tehetünk, ha a kertünkben felbukkanó madarak egyszerre csak elkezdenek rájárni a gyümölcseinkre? Hogyan űzhetjük el őket, hogyan akadályozhatjuk meg megkárosításunkat? A HelloVidék egyebek mellett erről kérdezte Kósa Dániel kertészmérnököt.

Hasznos-e, vagy inkább káros a kiskertekben és a gyümölcsösökben a madarak jelenléte?

Ez egy nehéz kérdés, hiszen nehéz a madarak hasznosságáról beszélni, amikor azt látja az ember, hogy frissen beérő szamócáját vagy cseresznyefáit egy nap alatt „lepucolják” a rigók. Ugyanakkor azt is el kell ismerni, hogy bár a madarak kártevőirtási tevékenysége kevésbé látványos és vegyszerekkel részben akár ki is váltható, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a madárbarát kertek évről-évre eredményesebbek.

Vannak olyan madarak, akik nem a kertünk gyümölcsére áhítoznak, hanem azokra a bogarakra, és rovarokra, amelyek károsítják növényeinket. Ők szinte napkeltétől napnyugtáig vadásznak a hernyókra, legyekre. Hazánk számos vidékből áll, így nem biztos, hogy mindenhol ugyanazok a fajok, ugyanolyan arányban jelennek meg. Ezen tábort erősítik többek között a csuszkák, cinegék, ökörszemek, harkályok és verebek

- mondta Kósa Dániel.

Ahogy a kertészmérnök fogalmazott, akinek gyümölcsfái vannak, főként cseresznye, meggy és mandula, vagy azok, akik bogyós gyümölcsöket szamócát, ribizlit, áfonyát szeretnének termeszteni otthon, számukra nem feltétlen kívánatos a madarak jelenléte. Igen, ez kicsit furcsának tűnik, de részükről kártevőként kell tekinteni a madarakra is. Ugyanis, ha egy rigócsalád dézsmálja a termőre fordult áfonyát, vagy ha egy népesebb seregélycsapat lepi meg az éppen érő, és szüret előtt álló cseresznyét, mandulát vagy szőlőt, akkor az jelentős terméskiesést, vele komoly bosszúságot tud okozni.

Ők lehetnek a kertünk "ellenségei"

1. A vetési varjú kártétele a kiskertekben nem elsődleges hiszen főként fészekrabló, tehát más akár hasznos madárfajok tojásait, fiókáit eszi, de nem feltétlenül veti meg a frissen vetett napraforgót, kukoricát, valamint az éppen érő gyümölcsöket. A gazdálkodók tapasztalatai szerint az elmúlt években több vármegyében is jelentősen megnőtt a vetési varjak állománya. Ezek a madarak a szántóföldeken nagyon nagy károkat okoznak: kiszedik a vetőmagot, megdézsmálják a termést, illetve a településeken is egyre nagyobb számban jelennek meg. A vetési varjak egyébként az EU-ban védett állatok, ezért - hiába okoznak jelentős károkat a mezőgazdaságban - védekezni nem lehet hatékonyan ellenük, kártérítés pedig nem jár a gazdáknak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országszerte kéri a gazdálkodókat a károk, problémák jelzésére, és kezdeményezni fogja a vonatkozó jogszabályok módosítását. A vetési varjú Magyarországon is védett állat, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

2. A háziveréb mindenki számára ismerős, bár lehet hasznos is a jelenléte, sokszor a rügyeket, virágbimbókat, gyümölcsöt is megeszi. A veteményesben is kárt okozhat, palántákat összecsipkedi, és a hajtásokat is letöri. A házi veréb is védett állat, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.

3. A seregély csapatosan jár, és akkor szokott megérkezni a kertekbe, amikor a termés már érik. főleg gyümölcsökkel táplálkoznak hatalmas kártételt tud okozni. Testhossza mintegy 20 cm, fényes, fekete tollazata van, fémes ragyogással, melyet fehér pettyek tarkítanak az év bizonyos szakában. Lábai rózsaszínűek, csőre télen fekete, nyáron sárga színű. A fiatal példányoknak a felnőttekénél barnásabb színezetű a tollazata. Zajos madárfaj, különösen alvóhelyei közelében és más csoportos tevékenységek közben nem túl dallamos, ám változatos dalt hallat, nagyon sok hang utánzására képes, köztük az emberi beszédére is. Rendkívül intelligens. A seregélyeknek számos alfaja létezik, melyek színben, árnyalatban és a felnőtt példányok tollazatában térnek el egymástól. Elsősorban területi alapon és külső jegyeikben térnek el egymástól a különböző alfajok. Az Európai Közösségben a seregély természetvédelmi szempontból jelentős fajnak számít, természetvédelmi értéke egyedenként 25 ezer forint, bár Magyarországon nem védett.

4. A rigókat is meg kell említeni, ugyanis nem csak kártevőkkel táplálkoznak, hanem a korán érő cseresznyének is nagyon tudnak örülni. Főleg az okoz bosszúságot okoz, hogy nem eszik meg az egész termést csak megcsípik, így téve tönkre. A fekete rigók ellen is tilos bármilyen drasztikus megoldást bevetni, ugyani Magyarországon védett állat, természetvédelmi értéke 25 ezer. Napjainkban nem ismertek egyedszámát drasztikusan csökkentő tényezők.

De hogyan is lehet védekezni ellenük?

A régi időkben ültetvényekben nem volt ritka, hogy csősz őrizte a gyümölcsöst, s mikor megjelentek a kártevő madarak, akkor „közéjük eresztett egyet a puskájával”. Manapság nem találkozunk ilyennel gyümölcsösökkel, ellenben a mezőgazdaságban napraforgó érésekor a vadásztársaságok gerlékre vadásznak, hogy ne verjék ki a magot a tányérból. De mit tehetnek a kerttulajdonosok, akik csak az éppen érő gyümölcseiket szeretnék megvédeni? Kósa Dánielnek erre is megvoltak az ötletei!

1. A legegyszerűbb megoldás a madárijesztő. Nem kell feltétlenül emberalakúra csinálnunk, az is elegendő, ha zajt keltő dobozokat kötünk madzagra, s ahogy a szél megfújja, így elkergeti a nem kívánt vendégeket.

2. A boltokban már beszerezhetőek a különféle madárhálók is, amelyeket vagy a növényre teszünk, vagy egy nagyobb támrendszerre erősítjük, így fizikailag gátoljuk a bejutást. A háló használata során azonban nagyon fontos, hogy óvatosak és tudatosak legyünk! A szabványos madárháló (1 cm-nél nagyobb lyukakkal) lehet a legveszélyesebb a vadon élő állatokra.

3. Műmadarakkal, műkígyókkal és madárriasztókkal is védekezhetünk, mivel alapvetően a tápláléklánc alján helyet foglaló egyedekről van szó, így el lehet kergetni őket, ha például műmadarakat helyezünk ki, vagy ezen madarak hangját utánzó vadriasztókat telepítünk.

+1. Csináljunk vagy vegyünk madárriasztó léggömböt! Bevethetünk madárriasztó léggömböt is, ami egy nagy, általában sárga színű felfújható léggömb, amelyre "szemek" vannak nyomtatva. Kiakasztjuk a kertbe, ami aztán mozog a szellővel. Mind a mozgás, mind a szemek elriasztják a madarakat, és azt gondolhatják, hogy egy ragadozó figyeli őket. A módszer előnye, hogy otthon mi magunk is barkácsolhatunk egy ilyen sárga strandlabdából hasonlót!

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2023
Az év legkiemelkedőbb 2 napos agrárgazdasági eseménye Siófokon!
Budapest Economic Forum 2023
A Portfolio legjelentősebb makrogazdasági konferenciája.
Sustainable World 2023
A fenntarthatóság szükséges szektorsemleges lépés!
EZT OLVASTAD MÁR?