Őrület: ki nem találnád, hogyan űznék el a madarakat a földekről Amerikában

Őrület: ki nem találnád, hogyan űznék el a madarakat a földekről Amerikában

agrarszektor.hu
A szántóföldi növénytermesztők évről évre jelentős veszteséget szenvednek el a madarak által okozott terméskárok miatt. Egy nemrégiben megjelent tanulmányban a Floridai Egyetem és a Rhode Island-i Egyetem kutatói arról írtak, hogy milyen hatékonyak lehetnek a lézeres madárijesztők a csemegekukoricát károsító madarak által okozott károk csökkentésében. A növénytermelés legjelentősebb innovációs törekvéseivel is foglalkozunk az AgroFuture 2024 konferenciánkon, amire még nem késő regisztrálni.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

A kártevő madarak, ha nem lépnek fel ellenük, óriási veszteségeket tudnak okozni a szántóföldi növénytermesztőknek. A gazdák többféle módszerrel védekezhetnek ezen károsítók ellen, megelégedhetnek az elűzésükkel és távoltartásukkal, de akár halálosabb eszközöket is bevethetnek a terményeik védelmében. A fegyverekkel, csapdákkal vagy kémiai madárirtó szerekkel végzett halálos védekezés azonban kevésbé kedvelt az engedélyek beszerzésének nehézségei és a csökkenő hatékonyság miatt, mivel a madarak általában megtanulják, hogyan kerüljék el ezeket a fenyegetéseket - olvasható a Future Farming oldalán.

A kémiai irtószerek azonban rendkívül veszélyesek lehetnek a nem célzott állatfajokra és a környezetre is. Ennek eredményeképpen a jelentések szerint a termelők és a kutatók inkább a nem halálos védekezési módszereket választják a terméskárok csökkentése érdekében. Annak ellenére azonban, hogy napjainkban egyre több nem halálos elriasztószer van forgalomban, úgy tűnik, hogy egyik sem nyújt tartós vagy egyedi megoldást a madarak által okozott terméskárosodásra. A Pest Management Science című folyóiratban megjelent új tanulmányban az amerikai Floridai Egyetem és a Rhode Island-i Egyetem kutatói a lézeres madárijesztők hatékonyságát vizsgálták a csemegekukoricában a seregélyek által okozott károk csökkentésében, egy olyan ellenőrzött kísérleti környezetben, ahol a lézeres és a kontroll kezelést naponta váltogatták, lehetővé téve az egyes rajok számára, hogy 5 napon keresztül táplálkozzanak.

Hatékonyabbnak bizonyult a lézer a hagyományos módszereknél

A kutatók a csemegekukoricában a lézerrel "védett" parcellákon a kártételek több mint 20%-os csökkenését figyelték meg. A tanulmányból kiderül, hogy a látható lézerek egyetlen hullámhosszon fókuszált, koherens fénysugarat bocsátanak ki, ellentétben a legtöbb fényforrással, amelyek nem polarizált sugárzást bocsátanak ki több hullámhosszon, változó intenzitással. Így a lézerek látszólag megijesztik a madarakat, és más ijesztő eszközökhöz hasonlóan menekülési reakciókat váltanak ki. Az eredmények tehát azt mutatják, hogy a lézerek hatékonyan elriaszthatják a termést rontó madarakat - közölte a kutatócsoport.

Befolyásolja-e a távolság a hatékonyságot?

A kísérlet során a skála a 30 méteren belüli lézerhatásra korlátozódott. A kutatók megfigyelték, hogy 20 méterig nagyon erős elrettentő hatása volt a lézernek a madarak számára, de 30 méteren ebből már alig, vagy semmit se lehetett tapasztalni. A szakemberek szerint azonban ennek a megfigyelt távolságnak hatása kevésbé fontos, ugyanis a terepi vizsgálatokban részt vevő termelők arról számoltak be, hogy a seregélyek egyszerűen nem szálltak le azon a mezőn, ahol észlelték a lézert. Azt azonban még meg vizsgálni, hogy a nagy, nyílt kukoricaföldeken is ugyanígy viselkednek-e a madarak.

Valószínűleg nem ez lesz az új csodaszer

A kutatók kiemelték, hogy más nem halálos elrettentőszerekhez hasonlóan a lézeres védekezés hatékonysága is csökkenhet az ismételt expozícióval, mivel az állatok hozzászokhatnak a kellemetlenséghez és a figyelemeltereléshez. Ennek az a feltétele, hogy az elrettentő eszköz nem veszélyes a kártevőkre: ezt nevezik megszokásnak. A csemegekukorica ugyanakkor egy olyan növény, amely alkalmas lehet a lézeres védelemre, mivel szűk időablakkal rendelkezik az érzékenység vagy sebezhetőség tekintetében. Ennél a kultúránál a termény beérése a betakarítás között általában kevesebb mint egy hét szokott eltelni. Ez a rövid időintervallum pedig korlátozza a madarak hozzászokásának kialakulását. A kutatók megismételték, hogy

mivel a kellemetlen ingerekkel szembeni toleráns viselkedés a hozzászokáshoz hasonló folyamatokon keresztül fejlődhet ki, ehhez annak megerősítésére van szükség, hogy az egyes madarak egyedileg ellenálltak az idővel növekvő közvetlen expozíciónak. Ezzel kapcsolatban azonban még nem állnak rendelkezésre adatok.

A kutatók arra is rámutattak, hogy azokban az esetekben, amikor lézereket használnak a madarak elriasztására a hosszú ideig sérülékeny terményektől, például gyümölcsöktől és bogyós gyümölcsöktől, fontos a lézerkerülés vagy -tűrés valószínűségének azonosítása. A kutatók végezetül arra a következtetésre jutottak, hogy a módszer hatékonyságának megállapítása érdekében további vizsgálatokra lesz szükség.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?