Extra Early Bird jegyek az Agrárszektor 2025 konferenciára!
Szerezze meg jegyét most még Extra Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.
Egy versegi gólyafészekben nemrég tragikus eset történt: egy bálakötegelő madzag tekeredett az egyik fióka lábára, ami végül a végtag amputációjához vezetett. A Birdmania Madárpark és Természetvédelmi-mentőközpont Facebook-bejegyzése szerint a kisgólya mintegy két hétig lógott a zsinegen, mielőtt visszahelyezték a fészekbe. A mentőközpont tájékoztatása alapján csak az idei évben két további, hasonló módon megsérült gólyát fogadtak be.
Drámai változások zajlanak Európában, ennek mindenki megissza a levét
A probléma nem új keletű, a Bükki Nemzeti Park már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet a jelenségre. A gólyák számára a középfeszültségű, szigetelés nélküli villanyoszlopok mellett a műanyag fészekanyagok jelentik a legnagyobb veszélyt.
A mezőgazdasági területeken gyakran maradnak elszórva bálamadzag-darabok, amelyeket a madarak fészekanyagként gyűjtenek be.
Ezek mellett a horgászzsinórok és egyéb kötöző- vagy csomagolóanyagok is életveszélyes csapdát jelenthetnek a madaraknak.
A Guardian által idézett kutatás szerint az Egyesült Arab Emírségek és a Lisszaboni Egyetem szakemberei négy év alatt közel 600 fehérgólya-fészket vizsgáltak meg, és ezek mintegy 90 százalékában találtak valamilyen műanyagot. A 2023-as költési időszakban rendszeresen ellenőrzött fészkek 27 százalékában volt bálamadzagba gabalyodott fióka, többségük mindössze kéthetes korú.
Ez ijesztő: ilyen veszélyes anyagokkal vannak tele a földek
A zsinegbe tekeredett fiókák gyakran megfulladnak, vagy a madzag által okozott sebek elfertőződése vezet pusztulásukhoz. A jelenség globális méretű, bár korábbi amerikai és európai tanulmányok alacsonyabb, 0,3-12 százalékos érintettséget mutattak ki. A szakemberek szerint jelentősen javítana a helyzeten, ha a gazdálkodók gondosabban eltakarítanák a földjeiken maradt műanyaghulladékot. Emellett már folynak a kutatások a polipropilén zsinegek biológiailag lebomló anyagokkal történő helyettesítésére is.
