Nincs értelme ezt a vitát „állatvédők kontra gazdák” kérdéssé egyszerűsíteni.
Az EU árutermelő tojóállományának becslések szerint már a 40 százalékát az úgynevezett in ovo ivarmeghatározási technológiával állítják elő.
A technológia egyszerű módosításával egészségesebb és alkalmazkodóbb állományok nevelhetők az üzemi baromfitartásban.
A cég minden egyes tojás után 50 centes felárat számít fel, a pótdíj bevezetése átmeneti jellegű.
A Bábolna TETRA Kft. napjainkra már több mint 60 országot lát el tojóhibridekkel.
A madárinfluenza két vírustörzsének jelenlétét is kimutatták az ausztrál állategészségügyi hatóságok.
Az EFSA friss tanulmánya szerint az állatok jólétének növelése érdekében be kellene tiltani többek közt a szárnyasok csonkítását és a ketreces tojótartást is.
Nőtt a baromfiállomány, csökkent a sertések száma.
Lesz-e elég tojás húsvétra?
Közzétette a KSH a december elsejei adatokat.
A korábban a legnagyobb szárazságokat is átvészelő, idősebb gyümölcsfák is sorra száradnak ki az idei súlyos aszály miatt.
Módosította az USDA a szeptemberben közzétett kukoricaadatait, tovább erősítve a kételyeket a szervezet megbízhatóságával kapcsolatban.
Oltott vagy gyökérnemes gyümölcsfát válasszunk? Nem mindegy, mit ültetünk a kertbe.
Egyre több műanyag csomagolási hulladék termelődik az EU-ban, de az újrahasznosításban még nem történt meg a nagy áttörés.
Jelenleg is zajlik a következő ciklusra (2028–2034) tervezett KAP források felhasználási feltételeinek vitája Luxemburgban.
Nem kell többé bízni a hűtőrács mögé dugott műanyag sípokban.
