
Kemény időszak vár a magyar állattartókra: nincs mese, erre fel kell készülni
Kihívásokkal teli időszak előtt áll az állattartás és takarmányágazat Magyarországon, de azért vannak biztató fejlemények is.
A gímszarvas az emlősök osztályának párosujjú patások rendjébe, ezen belül a szarvasfélék családjába és a szarvasformák alcsaládjába tartozó faj. Nemének a típusfaja.
A gímszarvas jellemzői és élőhelye A gímszarvas az egyik legnagyobb szarvasféle, Európa legnagyobb részét, a Kaukázus térségét, Anatóliát és Ázsia nyugati és középső részeit népesíti be. A gímszarvas a Marokkó és Tunézia közötti Atlasz hegységben is megtalálható, ez Afrika egyetlen szarvasa. Az állatot Ausztráliába, Új-Zélandra, Argentínába és Chilébe is betelepítették. Húsa a világ sok részén táplálékforrásnak számít, gyönyörű, egyedülálló agancsáért pedig sokan vadásznak is rá.
A gímszarvas Magyarország és egyben a Pilisi Parkerdő legnagyobb testű vadfaja, a kifejlett bikák testsúlya meghaladhatja akár a 200 kilogrammot is. A nőstény állatot tehénnek - ellés előtt ünőnek -, míg kicsinyét borjúnak hívják. Agancsot csak a hímek, azaz a bikák viselnek, akik minden tél végén elhullajtják, majd tavasszal újranövesztik fejdíszüket, ami akár 8-10 kilogrammosra is megnőhet. Erdei élőhelyén a gímszarvas legfőbb táplálékát a leveles hajtások és ősszel a makk jelenti. Napi 8-10 órát táplálkozik, aminek felében kérődzik.
A gímszarvas érzékeny állatnak számít, sokkal kevésbé alkalmazkodóképes, mint például a vaddisznó. A nagyfokú emberi zavarás miatt a 80-as években eltűnt a budapesti erdőkből, de a Budai-hegység fővárostól távolabb eső részein, a Pilisben, a Gödöllői-dombságban és a Gerecsében stabil az állománya. A gímszarvas a tisztásokkal és rétekkel tarkított lombos- és elegyes erdők lakója. A legjobb körülményeket valaha bizonyára a folyóárterekben találta meg, de kedveli a hegyi erdőket is, és ma éppen Közép-Európa nyugati felén találhatók a legerősebb agancsosok. A faj mai elterjedési területét leginkább az befolyásolja, hogy hol lehet egy ilyen nagy testű vadat gondozni úgy, hogy ne támadjanak súlyos konfliktusok az erdő- és mezőgazdasággal. A természetes élőhelyekről a gímszarvas már szinte teljesen kiszorult.
A gímszarvas szaporodása
A gímszarvas szaporodási időszaka, a jellegzetes szarvasbőgés szeptemberben kezdődik. A bikák ilyenkor hangos bőgésükkel csalogatják magukhoz a teheneket, és ijesztik el vetélytársaikat, akikkel gyakran össze is csapnak. A gímszarvas borjak április-májusban 10 kilogramm körüli testtömeggel születnek. A szarvastehén jó anya, hosszan gondozza kicsinyét, akit 6-8 hónapon keresztül szoptat. A tehén és borja szagról ismerik fel egymást. Az ünők életük végéig anyjukkal maradnak, míg a bikaborjak egy-másfél év után önállósodnak.
Kihívásokkal teli időszak előtt áll az állattartás és takarmányágazat Magyarországon, de azért vannak biztató fejlemények is.
Sok mindenre oda kell figyelnie annak, aki földet venne vagy éppen eladna Magyarországon.
Nagyon komoly probléma lehet azoknál a cégeknél, akik eddig nem árazták be a termékeiket.
A toxinos kukorica óriási gondot jelenthet az egész ágazatnak, csak közösen lehet megoldani a problémát.
A szakértők szerint a következő időszakban várhatóan szigorodni fognak a hitelhez jutás feltételei az agrárfinanszírozásban.
Lezárult a WEB-GN beadás. Az adminisztrációs terhek most fognak igazán jelentkezni mindenkinél.
A vetőmagtermesztéssel foglalkozó gazdák szerint az 1000 hektáros birtokméret vízválasztó: nem megfelelő gépekkel ugyanis ekkortól lesz legalább akkora nyűg a nagy termés, mint amekkora öröm.