A lengyel állategészségügyi főfelügyelőség adatai szerint az év eleje óta mintegy 10 millió baromfit kellett leölni a járványkitörések miatt. Paweł Podstawka, a Baromfitenyésztők és Tojástermelők Országos Szövetségének elnöke rámutatott, hogy a fertőző betegségek rendkívül súlyosan érintik az ország tojáságazatát. Mivel a tojóállomány újratelepítése 6–9 hónapot vesz igénybe, egyes gazdaságok még a tavalyi járványhullámot sem heverték ki, amely mintegy 20 millió madár elvesztésével járt. Az idei madárinfluenza-kitörések eddig 4,88 millió tojótyúkot érintettek, ami a 38–42 milliós hazai állomány mintegy 12 százalékos termelési kapacitáskiesését jelenti - számolt be a Food and Agribusiness.

Egy tojótyúk évente átlagosan 300–330 tojást produkál, így ez a veszteség havonta mintegy 120–135 millió darabos kiesést okoz a piacon. Az ágazati szereplők előrejelzése szerint a tojóállomány vesztesége az év végére elérheti az 5,5–6 millió darabot. A szűkös kínálat miatt az árak várhatóan tartósan a többéves átlag felett alakulnak majd, ez pedig élesíti a versenyt a kereskedők és az élelmiszer-feldolgozók között az alapanyagért. Amennyiben a veszteségek meghaladják a jelenlegi várakozásokat, az ipari felhasználású tojások piacán is hiány alakulhat ki. Emiatt a tojáspor és egyéb feldolgozott tojástermékek jelentősen megdrágulhatnak, miközben a behozatal volumene is növekedhet.

Podstawka kifejtette, hogy a különböző betegségek eltérő ágazati szegmenseket sújtanak, így míg a madárinfluenza elsősorban a nagyüzemi tojótyúk-gazdaságokban pusztít, addig a Newcastle-betegség inkább a brojlerhús-termelést érinti. A húságazat sem maradhat azonban következmények nélkül, hiszen a gyakoribbá váló járványkitörések a csirkehús drágulásához és a kulcsfontosságú exportpiacok újabb korlátozásaihoz vezethetnek.